Terroristák lettek az egyiptomi fociultrák

Az egyiptomi hatóságoknak elegük lett a helyi futballcsapatok kemény magjaiból, vagyis a gyakran randalírozó és halálos összecsapásokat okozó szurkolókból.

A kairói legfelsőbb bíróság ezen a héten az Ultrák összes csoportját terrorista szervezetnek nyilvánította és törvényen kívülre helyezte egész Egyiptomban. Az Ultrák radikális szurkolói szinte minden mérkőzés előtt, alatt vagy után összecsapnak más futballklubok szurkolóival vagy a rendőrséggel. Ezek az összecsapások gyakran jártak halálos áldozatokkal. A két legnagyobb és leghírhedtebb csoportjuk a 2007-ben alapított Ultrák Áhlávi és az Ultrák Zamalek White Knights, vagyis Fehér Lovagok, mindkét csoportnak majdnem kétmillió fiatal tagja van.

Lényegében már 2011 óta folynak az Ultrák-csoportokkal kapcsolatos perek, de a legtöbb esetben felmentették őket a terrorizmus vádja alól. Egészen mostanáig, ugyanis a tavaly novemberben bevezetett új antiterrorista törvény szerint a drukkerek egy szélsőséges, már-már az al-Kaidához hasonló szerveződést alkotnak. A hatóságok úgy vélik, hogy ez destabilizálja az államot, megbontja a rendet, emberek életét fenyegeti és céljait erőszakos úton akarja elérni, ezek pedig mind egy terrorista szervezet ismérvei.

A bíróság előhúzta azt a kártyát is, miszerint az Ultrák a Muszlim Testvériségtől fogadtak el pénzt, sőt az iszlamisták felbujtására randalíroztak a drukkerek. Kairó számára az utolsó csepp a pohárban a február végi Zamalek-Enpi mérkőzés volt: a Fehér Lovagok  mindenáron be akartak jutni a stadionba, de jegyük, az nem volt. Ugyanis Kairó korábban úgy döntött, hogy a meccsre összesen 10 ezer jegyet lehet eladni, bár a stadionban több hely is volt. A súlyos összecsapásokban 28-an vesztették életüket. 

Az utcák királyai

Az elmúlt évek alatt az Ultrák már nem egy kormányzati épületet támadtak meg és gyújtottak fel, halálos áldozatokkal járó összecsapásokat vívtak a rendőrséggel és a többi futballcsapat szurkolótáborával, sőt a vádak szerint még a sportminisztert is meg akarták gyilkolni.

2011-ben, a Hoszni Mubarak elleni tüntetések idején az elsők között voltak, akik az utcákra vonultak és mozgósították a többi csoportot is.  A később “tevecsata” néven ismertté vált, február 2-i zavargások alatt az Ultrák több száz tagja vonult ki megvédeni a Tahrír teret, melyet Mubarak támogatói megpróbáltak a felkelőktől visszafoglalni.  2012-ben Port-Szaíd városában pedig újabb véres összecsapást robbantottak ki, Egyiptom történelmének legsúlyosabb sportkatasztrófáját: az El-Maszri és az el-Ahly mérkőzésén több mint 70 ember vesztette életét és mintegy ezren kerültek kórházba.

2013 óta folyamatosan ment a vita arról Egyiptomban, hogy az egyiptomi drukkereket – és gyakran a focistákat is – milyen szálak fűzik a betiltott Muszlim Testvériséghez. Az Ultrák nem egy csoportja nyíltan elutasította Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnököt, és hadat is üzent neki. Részt vettek azokon a tüntetéseken is, amelyek az egykori iszlamista elnök, Mohamed Murszi halálos ítélete miatt robbantak ki, és követelik a volt államfő szabadon engedését, akárcsak más országok és szervezetek.

Pusztába kiáltott szó? 

„Nem vagyunk a Muszlim Testvériség, de megvédjük azokat, akikkel igazságtalanul bánnak”- nyilatkozta Mohamed Magdi, a gízai Masr Siyasi ultrák egyik szóvivője az al-Monitornak. Szerinte teljesen lényegtelen, hogy milyen döntést hozott az egyiptomi bíróság. Az Ultrák egymástól teljesen elkülönülve, önállóan tevékenykednek, nincs országos központ vagy vezető személy.

A közösségi oldalakon, főleg a Facebookon hirdetik meg az eseményeket. Egyelőre egyetlen csoportjuk sem nyilatkozott ebben az ügyben, nem kommentálta a bíróság döntését, még maguk a futballszurkolók sem posztoltak semmit ezzel kapcsolatban. Magdi szerint az, hogy terrorista szervezetté nyilvánították őket, nem befolyásolja az Ultrák jövőjét.

Nincs bírság, ítélet, vagy börtön, ami megállíthat minket. Mi még akkor is az utcán maradunk, amikor már mindenki más hazament” 

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez