Merre tovább? Már szavaznak a törökök

Recep Tayyip Erdogan elnök, aki 2003-ban kormányfőként került be a hatalomba, abban bízik, hogy akkora támogatottságot kap pártja, a több ciklus óta kormányzó AKP, hogy Törökországot elnöki köztársasággá, prezidenciális rendszerré alakíthassák át. Vagyis alkotmánymódosítással kiszélesítsék az államfő jogköreit.

Elemzők szerint ez nagyban függ attól, hogy a kurdbarát ellenzéki Demokratikus Néppárt átlépi-e a 10 százalékos küszöböt, és bekerül-e a parlamentbe. Közvéleménykutatók szerint bekerülhet, éppen 10 százalék körüli a támogatottsága. Ez az a párt, amelynek kampánygyűlésén négy embert ölt meg két, házilag készített pokolgép pénteken. Ha a baloldali HDP – történetében először – tényleg bejut az ankarai törvényhozásba, akkor Erdogan AKP-jétől vehet el képviselői helyeket, és áthúzhatja az államfő terveit az alkotmány megváltoztatására és hatalma megnövelésére. Maga Erdogan egyébként tavalyig, az elnökválasztás megnyeréséig  maga is miniszterelnök volt.

A mai megmérettetés a legnagyobb választási kihívás, amivel az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP hatalma 13 éve alatt szembenéz. Az eredmény Törökország határain túl is éreztetheti a hatását, miután az ország aktív tagja a NATO-nak a labilis Közel-Keleten, valamint ritka keveréke az iszlámnak és a demokráciának – emlékeztet a BBC tudósítója.