Jót tesz a gazdaságnak a szír menekülthullám?
Törökországgal ellentétben Jordánia nincs abban a gazdasági helyzetben, hogy teljesen egyedül meg tudná oldani a menekültkérdést. Ráadásul ismét ütemesen növekszik a munkanélküliség az országban, ami sok helyi szerint a szíriai menekülteknek köszönhető.
Komoly feszültséget gerjesztett Jordániában, amikor a kormány nemrég nyilvánosságra hozta a legújabb statisztikai adatokat az ország gazdaságának helyzetéről. Ebből ugyanis kiderült, hogy a munkanélküliség fokozatosan emelkedik: a legfrissebb adatok szerint 12,9%-on áll. Bár ennél jóval magasabb volt a munkanélküliség 2013 második felében (14%), de azóta Ammánnak sikerült ezt 11 százalékra levinnie, mégpedig az “átalakító és munkahelyteremtő” programjainak köszönhetően. Azonban most 2014 vége óta ismét ütemesen növekszik a munkanélküliség az arab országban. Ennek okát pedig rövid idő alatt megtalálta néhány politikus, csoport és újságíró: a szíriai menekültek.
Nehéz teher
Ammán szerint mintegy 1,4 millió szíriai élhet az országban, de csak a fele van regisztrálva az ENSZ menekültügyi ügynökségein, a többi hivatalosan “illegális bevándorlóként” tartózkodik az országban. Egyes becslések szerint mindössze a menekültek 20 százaléka él a menekülttáborokban. A nagy részük mind városokban zsúfolódnak össze és itt próbálnak meg állást találni. Ami kétség kívül sikerül is nekik: állítólag a menekült férfiak háromnegyede dolgozik valamilyen területen, igaz megfelelő papírok nélkül, még a tíz százalékuknak sincs meg munkaengedélye.
A magát Munirnak nevező, húszas éveiben járó szíriai már 2012-ben Jordániába menekült, és azóta Ammántól 25 kilométerre északkeletre lévő Zarka városában dolgozik egy kávézóban. Mindenféle papírok nélkül, így általában 14 órás műszakokat húz le és körülbelül 10 dollárt keres. Mégis hálás a pénzért, mivel ő tartja el a teljes családot, vagyis a szülőket és a két kisebb testvérét. Ő még a szerencsés fiatalok közé tartozik, mert bár a szíriai menekültek nagy része dolgozik valahol, de a csak az idősebbek: a 25 év alattiak 35 százalékának nincs munkája.
Biztonságpolitikai kihívás?
Azonban az elmúlt hetekben nemcsak Törökországban, hanem Jordániában is súlyosbodnak az ellentétek a helyiek és a menekültek között. Sok jordániai ugyanis úgy gondolja, hogy a menekültek „ellopják előlük” az állásokat, hiszen ők hajlandók sokkal többet dolgozni kevesebb bérért. Itt sem ritka, hogy szíriai lányokat adnak hozzá tehetősebb jordániakhoz vagy legalábbis “ágyasként” (hivatalosan mint “cseléd) dolgoznak a helyieknél.
Az al-Monitornak nyilatkozó Zajján Zavaneh közgazdász egyszerűen „sokkolónak” nevezte az adatokat. Szerinte az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelembe többnyire szíriai állampolgárok dolgoznak, nem pedig a helyiek. Ám ő elsősorban nem a gazdasági következmények és a helyi munkanélküli ráta növekedése miatt aggódik a leginkább, hanem amiatt, hogy szerinte ezek a menekültek mind potenciális veszélyt jelentenek az ország biztonságára nézve. Jordániát ugyanis minden irányból konfliktusok veszik körül: a terrorizmus állandó veszélyt jelent a szíriai és az iraki határon, az országban gyakran zajlanak tüntetések a kormány ellen, amit a Muszlim Testvériség rendez, Ammán rendkívül tart az ISIS felbukkanása miatt és ilyen helyzetben csak “hab a tortán lenne egy szíriai menekültek lázadása”.
A múlt hónapban tartott Világgazdasági Fórumon a jordán kormány munkaügyi miniszter arról beszélt, hogy körülbelül 120 000 szíriai dolgozik a monarchiában, akik „elveszik a munkát” az arab ország állampolgárai elől. Néhány településen már többen vannak a menekültek, mint a helyiek. Egy átlag jordániai a nyolc órás munkanappal számolva körülbelül 190 dínárt (kb. 75 000 Forintot) keres egy hónapban A menekültek viszont ugyanazt a munkát fele annyiért is elvállalják és hajlandóak akár 14-16 órát is lehúzni a munkahelyen.
A gazdaság motorjai
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy nem minden jordániai politikus és szakember gondolkodik így. Szerintük nem probléma a szíriai munkaerő, sőt egyfajta “ösztönző” tényezőt jelentenek a jordániai társadalomban. Az igaz, hogy a feketemunka nagy problémát jelent, de például az egyik kormányzati tanácsadó azt mondta az al-Monitornak, hogy a menekültek olyan területeken dolgoznak, mint az utcaseprés ,a szemétszedés, vagy gyümölcsösök, vagyis ezeket a a legtöbb jordániai nem vállalja el. Ráadásul nem a szíriai menekültek, hanem az egyiptomi vendégmunkások voltak azok, akik elkezdték kiszorítani a helyieket a munkaerőpiacról. Jelenleg mintegy 600 000 egyiptomi vendégmunkás dolgozik a monarchiában, akik magasabb bért követeltek a munkájukért. A Ventura Magazin egyik újságírója és közgazdásza pedig felszólította a kormányt, hogy adjon minden szíriainak munkaengedélyt, mert ebből az ország csak profitál: ebből bérelnek lakást, vásárolnak árukat és késztetik termelésre a jordániai gazdaságot.
A kép forrása: Europress/AFP