Az USA már olajban is veri az oroszokat

Több mint 120 milliárd dollárt költöttek a palaolaj és palagáz felkutatására és kitermelésére tavaly az Egyesült Államokban. Az eredmény: az USA immár maga állítja elő energia szükségletének a 90%-át. Régebben a GDP 5%-át jelentette a kőolaj és földgáz importja, ma már csak 1%-ot. A másik eredmény: olcsóbb lett az olaj és a földgáz. Az olaj ára tavaly 40%-al csökkent.
Az amerikai gazdaság így újra vonzó lett a gyáripar számára. Pontosan az ellenkező tendencia zajlott le Kínában. 2014-ben ott összeomlott a hagyományos energiafaló ágazatok növekedése: leállt a vas és acélipar és az építőipar is stagnálni kezdett. Ennek megfelelően lassult a kínaiak energia importja. Pekingben be is jelentették: a cél az, hogy Kína ne a vas és acél hanem a modern iparágak országa legyen. Kína az informatikát is más korszerű ágazatot fejleszt, és ezeknek az energia igénye jóval kisebb mint a hagyományos gyáriparé.
Az energia árának a csökkenése jót tett tehát az USA-nak, Kínának és Európának, de gondot jelentett a nagy energia exportőröknek: mindenekelőtt Oroszországnak, Iránnak és Szaúd Arábiának. Venezueláról már nem is beszélve. Ezek jövedelme jelentősen csökkent. Minthogy tartósnak ígérkezik az olaj és földgáz árának stagnálása, ezért ezeknek az államoknak valamilyen új pénzforrás után kell nézniük miközben az USA vígan profitál hatalmas palaolaj és palagáz készleteiből.

Fotó: Europress AFP Images