Ötszáz üveg bor másodpercenként – ennyi szeszt lehel ki egy üstökös

Első ízben észleltek etilalkoholt egy kométa “kipárolgásában”, a Lovejoy üstökös félezer üveg bornak megfelelő mennyiségű szeszt lehelt ki másodpercenként a napközelség idején.

Az amerikai, francia és spanyol csillagászok megfigyelési eredményeiket a Science Advances legújabb számában tették közzé.

A C/2014 Q2 katalógusjelű égitestet Terry Lovejoy ausztrál amatőr üstökösvadász fedezte fel 2014. augusztus 17-én a Hajófar (Puppis) csillagkép déli részén. Az űrvándor idén január 30-án közelítette meg leginkább a Napot. A több mint 11 ezer év keringési idejű kométa nem először jár a belső Naprendszerben. A bolygók gravitációs hatása miatt pályája az idők során módosult, így legközelebb 8 ezer év múlva számíthatunk a látogatására.

A Lovejoy volt az egyik legfényesebb és legaktívabb üstökös a Hale-Bopp (C/1995 O1) óta, amelyet 1997-ben rekord ideig, 18 hónapig lehetett megfigyelni szabad szemmel – olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az általánosan elfogadott elméletek szerint az üstökösök magja azt az ősanyagot tartalmazza, amelyből a Naprendszer formálódott 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A Nap közelébe érve a hő hatására kezdenek felszabadulni az üstökösmagban korábban fagyott állapotban lévő anyagok, e “kipárolgások” színképelemzésével a tudósok megismerhetik a kométák vegyi összetételét és betekintést nyerhetnek a Naprendszer születésének titkaiba.

A nemzetközi kutatócsoport a spanyolországi Sierra Nevada hegységben üzemelő 30 méteres tükörátmérőjű rádiótávcső segítségével végezte a megfigyeléseket. A legnagyobb napközelség idején, január 30-án az üstökösből másodpercenként 20 tonnányi vízgőz szabadult fel. A tudósok összesen 21-féle különböző szerves molekulát azonosítottak a “szeszkazán” üstökösből felszabaduló gázfelhőkben, köztük etilalkoholt, valamint a legegyszerűbb cukornak nevezett glikolaldehidet.

A megfigyelések azokat az elméleteket látszanak alátámasztani, miszerint az üstökösök szállították a földi élet keletkezéséhez nélkülözhetetlen összetett szerves molekulákat. Az Európai Űrügynökség (ESA) júliusban hozta nyilvánosságra, hogy a Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae 16-féle szerves molekulát regisztrált a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.

“Megfigyeléseink egyértelműen alátámasztják az üstökösök igen összetett kémiai szerkezetéről vallott nézeteket” – hangsúlyozta Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Hozzátette: az úgynevezett késői nagy bombázás idején, amikor 3,8 milliárd ével ezelőtt rengeteg üstökös és aszteroida csapódott bolygónkba, és kialakultak az első óceánok, az élet nem a nulláról kezdődött. “Nem víz- és szén-monoxid-molekulákból, valamint nitrogénből kellett építkezni, hanem sokkal összetettebb vegyületek indították el a földi életet” – fogalmazott az amerikai kutató.

Fotó: Wikipedia

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez