Erdoganék egyedül folytathatják

Júniusban meglepetésszerűen vesztette el 13 éve meglévő többségét a parlamentben a török elnök, Recep Tayyip Erdogan pártja. Az AKP tegnap akkora győzelmet aratott, hogy egyedül alakíthat kormányt: a szavazatok csaknem 50 százalékát szerezte meg.

Június óta nem sikerült kormányt alakítani Törökországban: akkor vesztette el többségét a parlamentben az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP. Az akkori elpártolók nagy része most visszatért, és akkora győzelemhez segítette Erdoganékat, hogy immár egyedül is képesek a kormányalakításra.

A részvétel nagyon magas volt: 86 százalék. Az AKP-ra leadott szavazatok száma pedig több, mint 3 millióval nagyobb, mint a nyár elején. Megugrotta viszont most is, bár éppen hogy a korábban 10 százalékosra felsrófolt parlamenti küszöböt a kurdbarát HDP:  59 képviselője lesz az új ankarai törvényhozásban. Az AKP főként a tőle jobbra álló MHP-tól hódította vissza saját egykori szavazóit, a nacionalista párt most 41 képviselőt küldhet a parlamentbe. Erdogan pártja 316-ot.

 

Az éjjel az államfő azt mondta: a választók azt a kívánságukat fejezték ki, hogy egységet és integritást szeretnének. Reggel pedig arra szólította fel a világot, hogy tartsa tiszteletben a törökök akaratát. A kurdok lakta Diyarbakirban a rendőrség könnygázt vetett be az eredmény ellen kődobálással és barrikádokkal tiltakozók ellen.

Az AKP kampányának középponti üzenete a stabilitás és a biztonság volt, az elmúlt hónapok véres merényletei és a PKK kurd lázadóival vívott összecsapások után. Most sokan bíznak abban, hogy újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a kurdok képviselői. A korábbi tűzszünetet az az öngyilkos merénylet robbantotta szét, amely több mint 30 kurdot ölt meg a szíriai határ közelében júliusban, és amelynek hátterében feltehetőleg az Iszlám Állam állt. Aztán több mint száz újabb áldozatot követelt az a kettős öngyilkos robbantás, melyet a HDP által szervezett békemenet ellen hajtottak végre októberben Ankarában: a kormány ezért is az Iszlám Államot tette felelőssé, jóllehet az nem jelentkezett elkövetőként. Az ellenzék azzal vádolta  meg Erdoganékat, hogy érdekükben állt az erőszak kiújulása, vagy legalábbis meglovagolták azt. A HDP az ankarai merénylet után nem is szervezett több tömegrendezvényt, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy júniushoz képest 21 parlamenti helyet veszített.

A kérdés, amit most mindenki feltesz, az, hogy merre indul új erőre kapott pártjával Erdogan. A török líra máris összeszedte magát az elmúlt hetek gyengélkedése után, de sokan tartanak attól, hogy a politikai polarizáció tovább mélyülhet, és a szólásszabadság visszaszorítása is folytatódhat. Az utóbbi időben a terrorveszélyre hivatkozva rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Törökországban, újságokat és tévéadókat zártak be, nyomozást indítottak a júniusban képviselői helyet szerzett kurdok ellen, fegyvereseket vezényeltek a kurd többségű településekre. És a nagy kérdések közé tartozik az is, hogy hogyan folytatódik a közel-keleti szerepvállalás, illetve Brüsszel és Ankara egyezkedése a Törökországon áthaladó menekültáradat sorsáról.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez