A tavalyihoz képest sokkal több menekült érkezhet az idén
Az egyik oldalon ott van a két éves menekült kisfiú holtteste, a másikon ott van Párizs és Köln. A menekültválság szempontjából mit hozhat 2016? – keresték a választ a Helsinki Bizottság, a MigSzol és az UNHCR Közép-Európai Regonális Képviseletének munkatársai a Tranzit “I have a scream”: A migrációs és menekültügyi politika új éve: mit hoz(zon) 2016? című programján.
Élesen bírálta a magyar kormány menekültpolitikáját a Helsinki Bizottság jogásza, Iván Júlia. Szerinte semmit nem old meg a kerítésemelés és a menekültellenes hangulat szítása. A magyar vezetés álláspontjával nemzetközi bíróságokon lehet küzdeni. A különböző eljárások azonban leghamarabb csak ősszel hozhatnak eredményt. Emellett a Helsinki Bizottság azt szeretné, hogy sokkal hatékonyabb legyen az együttműködés az aktorok között, és hogy változtasson a menekültekről alkotott képén a magyar közvélemény.
A probléma kettősségére mutattak rá a menekülteket segítő MigSzol képviselői, Babak Arzani és Salome Johanna Schaerer is. Egyrészt komoly hiányosságai vannak a magyar bevándorlás politikának, például nincs megfelelő információellátás, nyelvoktatás, adminisztratív segítségnyújtás, stb. Másrészt nem szabad a szőnyeg alá söpörni a problémát. Be kell hozni a menekültválságot és a bevándorlást a közbeszéd minden szintjére. Ideálisan a középiskoláktól kellene kezdeni és komolyan beszélgetni a nyitott, kritikus kérdéseket megfogalmazó diákokkal is.
Más szemszögből közelítette meg a kérdést Simon Ernő az ENSZ Menekültügyi Szerevezetének képviselője. Azzal ő is egyetértett, hogy jóval hatékonyabb együttműködés szükséges a különböző kormányok és a segélyszervezetek között, különösen az anyagi támogatások és az információcsere szintjén. Ugyanakkor ő konkrétabban is elemezte, mi várható 2016-ban.
Elmondta, hogy a világ jelenlegi konfliktusos területei menekültjeinek csupán 10 százaléka érkezett Európába. Körülbelül 85 százalékuk még valahol úton van. Éppen ezért nem tartja jó ötletnek a különböző európai államok határlezárásait. Szerinte ez mégcsak rövidtávon sem oldja meg a problémát. Mert, ha a tömeg megreked Görögországban (ez hamarosan várható), vagy Szerbiában, akkor az idővel olyan óriási robbanást okozhat, amelyet a kerítések sem állítanak meg. Illetve elkanyarodhat az útvonal Bulgária és Románia felé, ahol viszont egyáltalán nincsenek erre felkészülve. Így Magyarország újra kulcsállomássá válhat a Nyugat-Európába tartó úton.
Simmon Ernő végül az optimistább forgatókönyvet is felvázolta. Eszerint Európa józanabb fele csak talál egy hosszútávú, működőképes megoldást.
Kép: Menekültek Magyarországon 2015. augusztusa. (Wikipedia)