A hollandok miatt bukja el Ukrajna az uniós csatlakozást? – interjú
Az Európai Unió és Ukrajna szabadkereskedelmi egyezményének megerősítéséről kérdezi a hollandokat egy népszavazás áprilisban. A különböző nemzetközi jóslatok szerint akár 75%-os is lehet a nemek aránya. Ez alapján még uniós válság is kibontakozhat – cikkezett a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap. A témáról az Európai Unió ukrajnai demokratikus intézményeket építő missziójának korábbi vezetőjét, Mizsei Kálmánt kérdeztük.
– Miért szavaztatják meg az ukrán szabadkereskedelmi egyezményt Hollandiában?
– Minden uniós tagállamnak megvannak a maga jogszabályai. Hollandiában egy viszonylag új jogszabály szerint elegendő összegyűjtött aláírás esetén népszavazást lehet kiírni egy ilyen ügyben. A történet legfontosabb része, hogy ez a népszavazás konzultatív jellegű, tehát nincs jogi következménye. Mivel azonban Hollandiában komolyan veszik a demokráciát és a jogállamiságot, a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a népszavazás (jó eséllyel negatív) eredményét. Emlékezzünk vissza, hogyan akadályozták meg a holland és francia népszavazások az EU alkotmányát.
– Ha a jóslatoknak megfelelően valóban 75 százalékos lesz a “nem”-ek aránya, Hollandia tényleg elvághatja Ukrajna útját az Európai Unióba?
– Ahhoz azért több kell. Ráadásul a népszavazás esetleges következményeit több dolog is befolyásolhatja. Először is, hogy jóval kevesebben szavaznak nemmel. Például a miniszterelnök, Mark Rutte is ígérte, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény mellett kampányol. Illetve az európai átlagon belül a hollandok azért elég tudatos szavazóknak számítanak. Másodszor a holland kormány megtalálhatja a módját, hogyan veheti egyszerre figyelembe a népszavazás eredményét és 27 másik tagállam akaratát. Végül pedig Brüsszelnek is van játéktere.
– Anélkül, hogy mélyebben elemeznénk a holland belpolitikát, valójában mi áll a népszavazás mögött?
– Nem vagyok szakértője a holland belpolitikai mozgásoknak, de egy dolgot tudok ezzel kapcsolatban mondani. Valaha Hollandia volt a leghívebb motorja az európai értékeknek és integrációnak, viszont az elmúlt évek nagy kihívásai miatt sok mindent újra kell gondolni. Mostanában a bevándorlással, vagyis inkább a külföldiekkel, ezen belül a kelet-európaiakkal szemben is idegenkednek a hollandok, és emiatt erősödhet a jobboldal.
– Visszatérve Ukrajnához, mire számíthat 2016-ban?
– Három dolgot említenék. Mára az oroszok megtapasztalták, hogy nagyon túlnyújtózkodtak a takarójukon. Gazdasági válság van Oroszországban a rendkívül alacsony olajárak és a szankciók miatt. Emiatt azt gondolom, hogy Moszkva katonai étvágya nem lesz nagy az idén. Ezzel szemben Ukrajnában viszont gazdasági növekedés várható, amit már a Valutaalap is megjósolt. Szerintem ez akár még 3-4 százalékos növekedést is jelenthet. Ennél azonban jóval pesszimistább vagyok az ukrán döntéshozók reformkészségét illetően. Bár vezettek be jó törvényeket 2015-ben (részben a mi segítségünkkel), de az ügyészi és egyéb állami szervek nagyon korrupt hajlamait mostanáig nem sikerült visszaszorítani, és az efelé mutató ígéretes döntések se születtek még meg. Emiatt alacsony is a népszerűségük a társadalmon belül.
Kép: Az Európai Uniót támogató demonstráció Kijevben, 2013. november 27. (Wikipedia)