Az argentin pampákig követték Hitler nyomát

Számtalan teória született arról, hogy Adolf Hitler valójában nem 1945 április 30-án a Führerbunker mélyén végezte, hanem Dél-Amerikába menekülve tisztes kort élt meg. A History Channel, Vadászat Hitlerre című műsorának készítői most azzal az újdonsággal rukkoltak elő, hogy az ámokfutó Führer utolsó éveit a kietlen Gran Chaco Borreal egy argentin szegletében töltötte.

A sorozat készítői most nem az Andok, az Alpokra hajazó hegyláncai között keresik Hitler nyomát, hanem Charata városában, amely a pokolian forró argentin Gran Chaco Misiones tartományának egy alig 30 000 fős kisvárosa.

A History Channel kutatói munkájukat az FBI által 2014-ben nyilvánosságra hozott mintegy 700, Hitler, a háborút pályafutása után nyomozó dokumentumra alapozták. A dokumentumok szerint, mutatkozik esély arra, hogy a Führer és újdonsült neje, Berlin ostromának végnapjaiban egy földalatti alagúton értékel Templehoff repterét, ahonnan Spanyolország érintésével egy tengeralattjárón utaztak Argentínába.

A vélemények megoszlanak arról, hogy Hitler később hol is bujkált pontosan. Egyesek szerint a népes és részben nemzeti szocialista érzelmű német bevándorló közösségnek otthont adó Barilochében húzta meg magát. A History Channel munkatársai azonban úgy sejtik, hogy Hitler a Buenos Aires-től 1100 kilométerre fekvő Charatában telepedett le.

Tény, hogy a helyi német közösség igazi kis-Németországot hozott létre Charatában, ahol sokan nem titkoltan náci elvek szerint nevelték gyerekeiket a helyi iskolában. Egy másik fotó tanúsága szerint a környéken egy tehetős germán, még egy, a birodalmi bunkerekhez hasonló masszív földalatti komplexumot is épített.

Minden egybeesés és hírverés ellenére azonban a helyiek jóval szkeptikusabbak a háború utáni Hitler-teóriával szemben. Mario Lichwarski helyi újságíró az orosz Sputniknews portálnak nyilatkozva elmondta, hogy bár a charatai német kolónia valóban mély gyökerekkel rendelkezik, és sokan a náci elvek iránt érzett rokonszenvüket sem rejtették véka alá, mégis, Hitler egykori jelenléte sokkal inkább afféle mítosz, semmint valós történelmi tézis.

„Nem látom bizonyítottnak, hogy Hitler esetleg Charatában élt volna. Az itteni fasiszták mindig is kirakat nácik voltak, akik kart lengettek, masíroztak, ám ennél tovább nem jutottak a birodalom építésében.”

– mondja Lichwarski.

„A Chaco nem európai embernek való környezet, nappal pokoli a forróság, az ötvenes években még ivóvíz is alig volt a környéken. Nem hinném, hogy bármilyen magas rangú náci – már ha maradt némi józan esze – egy ilyen kietlen vidéken telepedett volna le.” – folytatja az újságíró.

A Vadászat Hitlerre második részében a kutatók felfednek egy Misiones szívében rejlő náci bunkert, amelyben korabeli német pénzérméket, fényképeket, valamint orvosságokat találtak. A létesítményt leleplező régészek vezetője, Daniel Schávelzon szerint kevés kétség férhet ahhoz, hogy a misionesi bunkereket valóban a vereség után rejtekhelyként építették még a háború alatt, azonban arra nem akadt meggyőző bizonyíték, hogy Hitler bármikor is megfordult volna a Chaco e isten háta mögötti vidékén.

A szakértők egyetérteni látszanak abban, hogy a náci háborús bűnösök szerették a jó életet és a kényelmet, így a Barilochéhoz hasonló komfortos ám diszkrét üdülőhelyeken szép számmal lehetett egykori SS tisztekre és magas rangú fasiszta vezetőkre akadni, azonban a Chaco poklában minden bizonnyal hiába is keresnék Hitler nyomát. A talány tehát továbbra is talány maradt.