Már az Antarktiszon is tombolnak a kínai turisták

Először 1966-ben érkeztek turisták az Antarktiszra, bár abban az időben ez maroknyi embert jelentett. „Tudtam: az ötlet, hogy turistákat hozok a fagyott kontinensre, tele lehet komplikációkkal” – mesélte a svéd-amerikai vállalkozó, Lars-Eric Lindblad, aki az 57 fős csoportot annó odavitte.

Fél évszázaddal később a lehetetlennek tűnő vállalkozás inkább kihívást jelent. Miközben a jégtakaró olvadása nyugtalanítja a klímakutatókat, a gazdag utazók látni akarják, amit lehet, mielőtt vége a bulinak. Az Antarktiszra érkező turisták száma folyamatosan rekordot dönt, részben az új utazási lehetőségeknek köszönhetően, részben pedig annak, hogy megnőtt a kínai kalandorok száma. Átlagosan mintegy 3500-4000 ember látogat el ide minden nyáron, ami az Antarktiszon novembertől februárig tart. A csúcs 2007-2008-ban volt, még a gazdasági válság előtt.

Leginkább az amerikaiak jönnek, őket követik számukat tekintve az ausztrálok, a kínaiak, majd az angolok és a németek.

Szó, mi szó: az antarktiszi utazást leginkább a gazdagok engedhetik meg maguknak, hiszen a jegyek drágák. Egy út legalább 10 ezer dollár, és számításba kell venni a kiszámíthatatlan időjárást. A szakemberek azt mondják, kevés hely van már a földön, ami lázba hozza az utazókat. A legtöbben már szinte mindenhol voltak, most valami újat keresnek, ami elszigetelt, és kevés ember számára elérhető.

A turizmus növekedése azonban fenyegetést is jelent, hiszen az Antarktisz nemzeti park, melyet a „békének és a tudománynak” szenteltek. Ezt foglalja magába az Antarktisz-egyezmény, mely szabályozza a tevékenységeket a kontinensen, beleértve a turizmust is. Az egyezmény valójában a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amely 1961. június 13-án lépett hatályba. Ez alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékot, különösen nukleáris és radioaktív hulladékot tárolni a térségben. Magyarország 1984-ben írta alá az egyezményt.

Az utazásszervező cégek mindent megtesznek, hogy a kalandorok ne szegjék meg az egyezményt. Nagyon szigorúan ellenőrzik, hogy a turisták hová mennek, mit csinálnak. „Nem akarunk kaszinót építeni, sem ajándékboltot” – mondta egy utazásszervező. „Az Antarktisz egy ősi hely és meg is marad ilyennek. Nem akarjuk elpusztítani.”

Éppen ezért rengeteg szabályt is be kell tartaniuk az ide érkező hajóknak és turistáknak. A többi között tilos például drónt használni légifelvételekhez, mert az megzavarhatja az élővilágot.

A kínai turisták egyébként igen érdekes módon tombolnak. Van, aki a parton fürdik, fotózkodik, és megpróbálja élvezni az egyébként embertelen körülményeket, mintha csak egy nyaraláson lenne.