Miért fejeztek le 40 rendőrt a Kongói DK-ban?

A lesből támadó fegyveresek hat rendőrt elengedtek, de a többieket mind megölték. Azok úszták meg, akik beszélték a helyi nyelvet, a csilubát.

A helyzet tavaly nyár óta rendkívül kiélezett a tartományban: augusztusban végeztek a biztonsági erők a felkelőcsoport vezetőjével, Jean-Pierre Pandival. Akit egyébként akkor már két hónapja próbáltak elfogadtatni a tartomány hivatalos vezetőjeként a lázadók, akik azt követelték, hogy a kormány vonuljon ki a térségből.

Az ENSZ adatai szerint azóta 400 ember halt meg az összecsapásokban és 200 ezren kényszerültek elhagyni az otthonaikat. A világszervezet emberei 10 olyan tömegsírról is tudnak, ahova a halottakat temették, és további hét másik tömegsír létezését is feltételezik.

A térségben az ENSZ két – egy amerikai és egy svéd – szakértőjét is elrabolták két héttel ezelőtt négy kongói kollégájukkal együtt. Azóta semmi hír róluk.

A Kongói Népi Demokratikus Köztársaság egészében nő a politikai feszültség, miután mandátuma decemberi lejárta után nem volt hajlandó távozni Joseph Kabila elnök. Még az idén választásokat tartanak a hírek szerint, de ezek dátumát még nem jelölték ki. Ha ez megtörténne, Kabila lenne az első államfő Kongó történetében, aki békés körülmények között, választással adja át a hatalmat. Joseph Kabila apja meggyilkolása után mintegy „megörökölte” az elnökséget – azóta vaskézzel kormányoz.

Fotó: ENSZ kéksapkások Kasai tartományban / Flickr

Forrás: BBC