Brexit – zsarol vagy blöfföl London a terrorkártyával?
Nagy-Britannia nem osztja meg információit az Unióval a terrorizmus elleni harcban, ha Brüsszel szigorú lesz vele. Ezt a fenyegetést Amber Rudd belügyminiszter jelentette be a Sky News-on.
A miniszterasszony hangsúlyozta: a brit titkosszolgálatok nagyon fontos szerepet játszanak a nemzetközi terrorizmus ellenes harcban. Ezeket az információkat megosztják az EU többi tagállamával, illetve az Europollal. Ha viszont az EU drágává teszi a kilépést, akkor Nagy-Britannia megszünteti az ilyen tipusú együttműködést.
Ez zsarolás – állítja a liberális demokrata ellenzék Londonban. Már Theresa May miniszterelnök levelében is szerepel ez az utalás arra, hogy a tárgyalási csomagban benne lehet a titkosszolgálatok közötti együttműködés is. May miniszterelnök a levelet Donald Tusknak, az Unió tanácsa elnökének írta, hogy ezzel megindítsa Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból.
50 milliárd fontos számlát emlegetnek Londonban. Ennyibe kerülne Nagy-Britanniának a kilépés, ha Brüsszel szigorúan tárgyal a Brexitről. Davis, a brit Brexit-miniszter kijelentette: nem hiszi, hogy ez az 50 milliárd fontos számla reális lenne. A Brexit ellenfelei már a kezdettől fogva azzal érveltek: túl drága lenne a kilépés az EU 500 milliós piacáról. A brit választók azután másképp döntöttek.
May asszony, aki korábban a kilépés ellenfele volt, most megindította az akciót arra, hogy Nagy-Britannia kiváljon az EU-ból. A tárgyalások várhatóan legalább két évig tartanak majd. A legfontosabb téma a gazdaság és a bevándorlás. Ehhez most Londonban hozzá akarják csapni a terrorizmus elleni közös harc ügyét is. Ez kétélű fegyver, hiszen a brit rendőrség legalább annyira rá van utalva a többi uniós állam információira ezen a téren, mint amennyire azok az ő értesüléseire. A keménykedés valószínűleg csak üres blöff, hiszen a titkosszolgálatok közötti együttműködést általában kétoldalú szerződések szabályozzák. Ennek eredményeképp a brit titkosszolgálatok sokkal több információt osztanak meg amerikai partnereikkel, mint az európaiakkal.
A brit kilépés ezen a téren aligha okozna olyan komoly problémát, mint ahogy azt a brit belügyminiszter asszony állítja. Nem is Brüsszelnek szól a fenyegetés hanem a brit közvéleménynek: a konzervatív kormány mindent megtesz azért, hogy a kilépési számla ne legyen 50 milliárd font, ami ugyancsak visszavetné a brit gazdaságot. Minden bizonnyal életszínvonal-csökkenéshez is vezetne, pedig a britek nem ezért szavazták meg a kilépést az Európai Unióból.