Már nyakunkon az újabb kihalási hullám

Már zajlik a hatodik nagy kihalási hullám, ráadásul sokkal gyorsabban, mint ahogy kéne. A biológiai megsemmisítés korát éljük, ezért pedig az ember okolható – erről értekezik egy új tanulmány.

A nyugtalanító eredményeket Rodolfo Dirzo és Paul Ehrlich, a Stanfordi Egyetem két kutatója és Gerardo Ceballos, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem professzora publikálták az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának lapjában.

A tudósok szerint már elkezdődött a hatodik kihalási hullám és ezt megdöbbentő számokkal alá is támasztották. A Föld eddig 5 nagy kihalási hullámot élt meg, mindegyiket még jóval az emberiség megjelenése előtt. A legutolsó a leginkább ismert: 65,5 millió évvel ezelőtt a Kréta–tercier kihalási esemény során pusztultak ki a dinoszauruszok és a Föld élőlényeinek mintegy 75 százaléka.

Az eddigi kutatásoktól eltérően most nem azt vizsgálták, hogy mely fajok és milyen sebességgel haltak ki az utóbbi évtizedekben, hanem a jelenleg is viszonylag nagyobb populációval megáldott állatokat figyelték. Azt is kifejtik, hogy sokan csakis és kizárólag a kihaló állatfajokra koncentrálnak, éppen ezért az új kihalási hullámot egy lassú, majd a távoli jövőben jelentkező folyamatnak látják. Pedig éppen ellenkezőleg: a legtöbb állatfaj már most veszélyeztetett, sokuknál már elkezdődött egy olyan visszafordíthatatlan folyamat, amely az egyedszám csökkenését fogja előidézni – egy idő után megállíthatatlanul.

A kutatás során 27.600 gerinces állat populációját vizsgálták. Ezen belül is 177 olyan emlősfajra koncentráltak, amelyek nagy része 1990 és 2015 között mintegy harminc százalékot vesztett eredeti élőhelye területéből. A tanulmány rámutat arra, hogy éppen a természetes élőhelyeik megnyirbálása miatt csökken folyamatosan a számuk.

A jövőt érintő kalkulációk alapján a nagytestű emlősök nagyjából 40 százaléka eredeti elterjedési területe 20 százalékán lesz kénytelenek élni. Elsősorban az orrszarvút, az orangutánt, a gorillát de a legtöbb nagymacska fajt is érinti ez a nyugtalanító jóslat.

Mindezért természetesen az ember tehető felelőssé, hiszen az állatok területe főleg az iparosodás miatt csökken. Mivel sokkal kisebb helyen kell megélniük, olyan fajok is a kihalás útjára léptek, amelyeket húsz évvel ezelőtt még egyáltalán nem fenyegetett a kipusztulás.

A területek csökkenése mellett több olyan okot is felhoznak a kutatók, melyek szintén az emberhez kötődnek: túlvadásszák az állatokat, szennyezik a még megmaradt élőhelyüket, nincs elfogadott megoldás a klímaváltozás megállítására. Az utóbbit nehezíti az is, hogy a nagy nehezen létrejött klímaegyezményből Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat – a világ második legnagyobb szén-dioxid kibocsátóját.

De mi lenne a megoldás? Mike Barrett, WWF-UK (Természetvédelmi Világalap angliai részlege) egyik igazgatója szerint a tanulmány a legfontosabbra mutat rá: el kell kezdenünk cselekedni.

“Arra van szükség, hogy a kormányok, cégek és minden egyes ember végiggondolják, hogyan termelünk, fogyasztunk és értékeljük a természetet. Most kell cselekednünk, mielőtt túl késő lenne.”

Fotó: fehér tigrisek a szingapúri állatkertben / Flickr

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez