Mi ígért a balti államoknak a ma már Grúziában tárgyaló amerikai alelnök?

Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan, mintha minket támadtak volna meg – hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök, amikor a három balti állam vezetőivel találkozott. Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadást az egész NATO elleni támadásnak tekintik a tagállamok.

Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép- és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem sietett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett, viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.

A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek – nem épp a saját akaratukból. A Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától. Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államban megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően. Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné, hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.

A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili, egy volt New York-i ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia exelnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában, az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.

Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg – részben amiatt a vád miatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább.

FotÓ: ichael Pence / Wikimedia Commons

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez