Az ifjú diktátor békejavaslata Amerikának

“Egy ideig még tovább figyeljük a jenkik bolond és buta tetteit, mielőtt célba vennénk Guamot, hogy tűzzel árasszuk el!” – jelentette ki Kim Dzsongun.

 Észak-Korea fura ura korábban azt közölte: immár képesek arra, hogy nukleáris támadást intézzenek Guam szigete ellen, mely az Egyesült Államoknak Észak-Koreához legközelebb eső része. Kim Dzsongun javaslatának persze feltétele is van: az USA és Dél-Korea mondjon le szokásos hadgyakorlatáról, melyet a nyár végén rendeznek meg minden évben. Idén a hadgyakorlat augusztus 21-én kezdődik. Az USA és Dél-Korea szerint ez védelmi hadgyakorlat, Észak-Korea viszont úgy véli: ellenfelei azt gyakorolják, hogy miképp rohanják le a Koreai-félsziget északi részét.

Észak-Korea már korábban is tett ajánlatot az USA-nak és Dél-Koreának: leállítja a rakéta- és nukleáris kísérleteket, ha elmaradnak a nagy közös hadgyakorlatok, de ezt eddig mindig visszautasították. Csakhogy eddig a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nem volt olyan rakétája, mely képes lett volna elérni az Egyesült Államok területét. Ráadásul Észak-Korea immár arra is képes, hogy olyan kis nukleáris szerkezetet állítson elő, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis saját állítása szerint Észak-Korea immár komplett atomhatalom. Az amerikai szakértők véleménye megoszlik, de abban egyetértenek, hogy Észak-Korea haditechnikája rohamosan fejlődik.

Trump elnök többször is katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Kína – mint Észak Korea egyetlen szövetségese – mérsékletre intette az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking azt is közölte: pontosan betartják a szigorú szankciókat Észak-Korea ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína a jövőben nem importál nyersanyagokat Észak-Koreából. Az ENSZ-szankciók célja az, hogy Észak-Korea 3 milliárd dolláros exportbevételét egymilliárd dollárral csökkentsék. A nagyhatalmak abban reménykednek: ha nem lesz pénze Észak-Koreának, akkor kénytelen lesz visszafogni rakéta- és atomprogramját.

Eddig a szankciók politikája nem hozott ilyen eredményt. Észak-Korea tovább folytatta katonai programjait annak ellenére, hogy lakosságának nagy része nyomorog. Kínának fontos szerep juthat a konfliktus enyhítésében, hiszen Észak-Korea kereskedelme 90%-ban nagy szövetségesére jut. A kínai vezetők rendszeresen tárgyalnak mindkét féllel, mert mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust a határaik mellett. Most a világ az USA válaszára vár a szavak háborújában. Mindenki igyekszik az arcát megőrizni, de sem Donald Trump, sem pedig Kim Dzsongun nem a visszafogottságáról híres. Az ifjú diktátor álma az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Ettől még messze vagyunk, de Kim Dzsongun békejavaslata arra jó lehet, hogy mindkét fél az arcát megmentve kerüljön ki a szavak háborújából Észak-Korea és az USA között.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez