Minden résztvevő kapott valamit Salzburgban
Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja (kihelyezett munkaerő). Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt, mondván: a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép- és kelet-európai tagállamoknak. Miért ment bele Szobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?
Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép- és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerőhiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: “már nálunk is van szociális dömping” – vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok, amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz, az az, hogy Párizs is tett egy fontos engedményt, méghozzá a migráns-fronton. A visegrádi államok ellenzik a kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: “nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba.” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény?
Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor, amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest. Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban, pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább?
Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép- és Kelet Európában, de sem Magyarország, sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.