Putyin Észak-Koreáról: nem fenyegetőzés kell

Az orosz államfő szerint tévedés azt hinni, hogy katonai fenyegetéssel rá lehet venni Észak-Koreát, hogy állítsa le rakétaprogramját.

Néhány napja egy rakéta átrepült Japán felett, bizonyítva ezzel, hogy a haditechnika rohamléptekkel fejlődik Észak-Koreában. A hadmérnökök többségét Oroszországban képezték ki, ahol évtizedeken keresztül tanultak észak-koreai fiatalok. A legutóbbi sikeres észak-koreai rakétakísérlet után az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott Dél-Korea, Japán és az USA kérésére. Egyhangúan elítélték Észak-Koreát a rakétakísérlet miatt, de újabb szankciókat nem hoztak.

Moszkva és Peking szerint újra kellene indítani a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket a kínai fővárosban tartottak a két Korea, Kína, Oroszország, az USA és Japán részvételével. Kína és Oroszország szerint az amerikaiaknak olyan ajánlatot kellene tenniük Észak-Koreának, melyben vállalnák: nem rendeznek nagyszabású hadgyakorlatokat a Koreai-félsziget déli részén és cserébe azt kérnék Észak-Koreától, hogy állítsa le rakétafejlesztési programját. A szakértők attól tartanak, hogy Észak-Korea mind közelebb kerül ahhoz, hogy olyan kis atombombát hozzon létre, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis ezzel Észak-Korea teljes jogú atomhatalom lenne. Kim Dzsongun szerint ezt már elérték, de a külföldi szakértők többsége ebben kételkedik.

Vlagyimir Putyin hamarosan Kínába utazik, ahol csúcsértekezletet tartanak a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) Hsziamen városában. A tanácskozás fő témája természetesen a gazdaság lesz, de Putyin és Hszi Csin-ping elnök megbeszélésén minden bizonnyal szóba kerül Észak-Korea is. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam épp ezzel a két nagyhatalommal határos. Ezért Peking és Moszkva számára is döntő fontosságú, hogy milyen kimenetele lesz az észak-koreai válságnak. Trump elnök katonai megelőző csapással fenyegetőzik, de James Mattis hadügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bőven van még tér a diplomácia számára az észak-koreai válságban.

Fotó: A Barátság-híd Oroszország és Észak-Korea határán / Wikimedia Commons

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez