Mianmar Nobel-békedíjas vezetője nem megy az ENSZ-be
Szerdán ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a rohingya menekültek ügyét. Több mint 370 ezer muzulmán menekült el a buddhista többségű Mianmarból, ahol a katonák és rendőrök üldözték őket.
Banglades fordult a Biztonsági Tanácshoz, miután oda érkeztek az otthonukból elüldözött rohingya kisebbség tagjai. Egyidejűleg Aun Szan Szu Kji asszony irodája bejelentette: Mianmar vezetője nem vesz részt az ENSZ hamarosan megnyíló ülésszakán New Yorkban. A Nobel-békedíjas politikus korábban 15 éven át háziőrizetben élt, mert bátran felvette a harcot a katonai diktatúrával. Aztán Mianmar, az egykori Burma nyitott a világ felé és választásokat tartottak az országban. Aun Szan Szu Kji pártja győzött. Így papíron most ő az ország első embere, noha valójában továbbra is a katonák kormányozzák Mianmart.
A hadsereg a vallásos nacionalizmust használja ideológiának Mianmarban, ahol a buddhista többség hagyományosan ellenérzéseket táplál a muzulmán kisebbséggel szemben. A rohingya kisebbség őseit a brit gyarmatosítók telepítették be még akkoriban, amikor Mianmar éppúgy a brit birodalom része volt, mint a mai Banglades. A rohingya kisebbséget fokozatosan megfosztották a jogaitól. Ma már azt sem ismerik el, hogy ők is Mianmar polgárai lennének, holott nemzedékek óta élnek ott. A hadsereg és a rendőrség akciót indított a rohingya falvak ellen. Banglades szerint ott etnikai tisztogatás folyik. Más muzulmán államok is tiltakoztak, így például Malajzia és Törökország elnöke.
Mianmar soknemzetiségű és sok vallású állam, ahol a buddhista nacionalizmus az uralkodó irányzat. Bár korábban ellenzékben volt, de Aun Szan Szu Kji is ennek az irányzatnak a híve, hiszen édesapja a hadsereg egyik vezetőjeként korábban épp a buddhista nacionalizmus képviseletében játszott fontos szerepet Mianmar, az egykori Burma politikai életében.
Aun Szan Szu Kji rezidenciájában üdvözli Barack Obamát / Wikimedia Commons