Az Európai Unió nem akar balkáni bővítést

Az EU európai perspektívát igen, de tagságot nem kínál annak a hat balkáni államnak, melynek vezetőivel Szófiában a képviselői találkoztak. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetői tudják ezt, és ezért szép csendben a Balkánon is felfedezik az illiberális demokráciát – írja a Politico című brüsszeli portál.

A hat balkáni állam csatlakozni kíván az Unióhoz, mely ragaszkodik ahhoz, hogy reformokat csináljanak a jogállamiság érdekében. Csakhogy a balkáni államok vezetői azt látják: egyes uniós tagállamok sem jeleskednek ezen a téren, Lengyelország ellen most készül alkalmazni emiatt a hetes cikkelyt az EU.

Macron francia elnök a Balkánról szólva az Európai Parlamentben kijelentette: nem akarjuk, hogy ez a régió Oroszország vagy Törökország felé forduljon. Az oroszok és a törökök viszont vígan nyomulnak előre, mert nemigen törődnek azzal, hogy a balkáni államokban mennyire tartanak be bizonyos normákat. Persze Ankara szemszögéből nézve az EU százszor fontosabb, mint a Balkán, hiszen itt az éves kereskedelem meghaladja a 145 milliárd dollárt. Nem is a gazdaság a fő vonzerő, hanem a politika. Erdogan elnök május 20-án választási nagygyűlést akar rendezni Szarajevóban.

Törökország rengeteg pénzt ad azoknak a balkáni államoknak, ahol muzulmán a lakosság többsége: Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak és Albániának. Ebből a pénzből mecseteket építenek és egyetemeket hoznak létre – éppúgy, mint az oszmán birodalom idejében. De hát végül is több mint ötszáz évig a szultán uralkodott itt. Ma is van Arnavutköy – Albán kapu vagy Szerb erdő tér Isztambulban, a birodalom egykori fővárosában. A mind szorosabbá váló kapcsolatnak persze vannak árnyoldalai is: a török titkosszolgálat úgy működik itt, mint otthon.

Koszovóból például elraboltak hat helyi vallási vezetőt, mondván, hogy Fetullah Gülen követői. Ezt a prédikátort azzal vádolják Ankarában, hogy ő állt a sikertelen puccskísérlet mögött Törökországban. Koszovó miniszterelnöke őrjöngött, amikor tudomást szerzett az emberrablásról. Neki ugyanis nem szóltak: a belügyminiszter és a titkosszolgálat főnöke levajazta az emberrablást a hatalom háta mögött. Rögtön kirúgták őket, hogy bizonyítsák Brüsszelnek: Koszovó komoly lépteket tesz a jogállamiság felé…

Koszovóban, ahol a lakosság többsége munkanélküli, rájött arra a hatalom, hogy elég a jogállam látszatát felmutatni. A helyzet hasonló a másik öt nyugat-balkáni államban is, ahol a kommunista évtizedek örökségét még mindig nem sikerült teljesen felszámolni. Az illiberális demokrácia számukra különösen azért vonzó, mert nem igényel saját ideológiát – mutat rá a Politico portálon Srdan Civic szerb ellenzéki vezető. A délszláv háború ugyanis megmutatta, hogy hova lehet eljutni, ha valahol a nemzeti eszmét véresen komolyan veszik. Az illiberális demokrácia bírálja Brüsszelt és a nyugati világot, de nem nemzeti vagy vallási alapon, mint mondjuk Törökország. Majdnem minden balkáni államban rendkívül kevert a lakosság: a vallási és nemzeti kisebbségek nehezen viselnének el egy olyan autokratikus rendszert, amely a maga igazát akarja rákényszeríteni a többiekre. A külvilág bírálata viszont mindenkinek jól jöhet, és egyesítheti egymással az egymást igen mérsékelten kedvelő vallási és nemzeti közösségeket. Így nem csoda, ha mind több balkáni állam pillant elismeréssel Magyarországra és az illiberális demokráciára, melyet Orbán Viktor Tusnádfürdőn, Erdélyben hirdetett meg.

Mit kezd ezzel Brüsszel, melynek rajongása ugyancsak visszafogott ezen a téren? Az Európai Uniónak versengenie kell Oroszországgal és Törökországgal – ráadásul olyan körülmények között, amikor komoly pénzt adni egyikük sem akar a balkáni államoknak. Befolyást viszont mindenki szeretne, ezért is tartott csúcsot Szófiában az EU a nyugat-balkáni államok vezetőivel. A fő vonzerő a hatalmas piac. És furcsa módon a jogállam: senki sem akar ugyanis olyan országgal kereskedni, ahol a hatalom kezében van az igazságszolgáltatás is. Jellemző, hogy a törökök szívesebben kereskednek az EU-tagállam Bulgáriával, mint az Unión kívüli balkáni országokkal.

Ilyen körülmények között aligha lehetett csodát várni a szófiai balkáni csúcstalálkozótól, de lassú előrelépést igen. A hat balkáni állam lassan araszolgat az EU felé, miközben Törökország, amely évtizedek óta próbálkozik, erre szinte minden esélyét elveszítette. Jellemző Erdogan ravasz diplomáciájára, hogy Putyinnal ellentétben támogatja a balkáni államok bekerülését az EU-ba. Valószínűleg trójai falónak tekinti őket. Ebben a játszmában mindenki nyertes lehet – nyilatkozták azok a török szakértők, akiket a brüsszeli Politico portál megkérdezett a hat nyugat balkáni állam uniós tagságáról és a szófiai csúcstalálkozóról.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez