Osztrák elnök: Oroszország Európa része
Nyolcórás látogatást tett Vlagyimir Putyin Ausztriában, ahol igen meleg fogadtatásra talált. Egy év óta Ausztria volt az első nyugati állam, mely fogadta Putyint, azt követően, hogy a NATO és az EU szankciókkal sújtotta Oroszországot.
2014-ben ennek fő oka a Krím-félsziget annektálása volt. Idén amiatt jöttek az újabb szankciók, hogy Szkripal ezredest és lányát támadás érte Nagy-Britanniában. Ezért a britek Moszkvát gyanúsították, és a Nyugat – szolidaritásképpen – újabb szankciókat alkalmazott Oroszország ellen.
Csakhogy azóta Trump amerikai elnök kilépett az iráni atomalkuból és kereskedelmi háborút kezdett az Európai Unió ellen. Merkel kancellár sietve Szocsiba utazott, ahol Putyin elnökkel oroszul beszélgettek. Emmanuel Macron francia elnök Szentpéterváron volt Putyin vendége a világgazdasági konferencián.
Most pedig Alexander Van der Bellen elnök és Sebastian Kurz kancellár fogadta Bécsben Putyin elnököt. Az osztrák államfő hangsúlyozta, hogy Oroszország Európa része. Putyin válaszul megerősítette: Moszkva egységes és virágzó Európát akar.
Az osztrák sajtó emlékeztet rá: a nyugati államok közül elsőként Ausztria kezdett el orosz földgázt importálni. Ez a mennyiség egyre növekszik. Ausztria az orosz földgáz egyik elosztóközpontja Európában. A jó gazdasági kapcsolatok mellett a politikaiak is kiválóak: Oroszországgal minden politikai erő jóban kíván lenni Ausztriában. A legjobb a kapcsolat a szélsőjobboldali Szabadságpárttal. Bár Putyin az ORF-nek adott interjújában tagadta, de Heinz-Christian Strache, a kisebbik kormánypárt vezére nyíltan lobbizik azért, hogy a Nyugat vessen véget az Oroszország elleni szankcióknak.
Putyin látogatása tehát sikerre volt ítélve. Interjújában úgy fogalmazott: Oroszországnak érdeke egy egységes és virágzó Európa, amely együttműködik Moszkvával. Putyin tagadta, hogy az euroszkeptikus pártokat támogatná az Európai Unióban. Sokan még jól emlékeznek rá, hogy Marine Le Pen asszonyt, a szélsőjobb vezérét röviddel azelőtt fogadta Oroszország elnöke a Kremlben, mielőtt összemérte az erejét Emmanuel Macronnal a francia elnökválasztáson. De hát ez tavaly volt. Most új helyzet állt elő: az EU több állama is nyit Oroszország felé.
De nem mindenki: a NATO épp most tart hadgyakorlatot Oroszország határai közelében. Lengyelország és az EU három balti tagállama továbbra is meg van győződve arról: Moszkva fenyegeti őket. Lengyelország kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak, ha az amerikaiak egy egész páncélos dandárt telepítenek hozzájuk. Az EU tehát ebben a tekintetben is megosztott: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Magyarország jó kapcsolatokat kíván Oroszországgal, míg Lengyelország, a balti államok vagy Románia határozottan szemben áll Putyin törekvéseivel és Donald Trump Amerikájába veti bizalmát. Putyinnak tehát nem kell törekednie az Európai Unió megosztására, mert a tagállamok amúgy is a pillanatnyi érdekeiket követik, melyeket Brüsszel egyre kevésbé képes koordinálni.
Fotó: President of Russia