Patthelyzet Svédországban

A különbség nagyon kicsi a vasárnapi választások után, de a kormányzó balközép koalíció hajszálnyira megelőzi a jobbközép szövetséget – mindegyik nagy erő 40 százalék körüli szavazatot szerzett. A bevándorlásellenes Svéd Demokrata Párt viszont a legutóbbi voksoláshoz képest 12,9-ről 19 százalékra javított. A száz év óta legrosszabb eredményét elért Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Mérsékelt Párt után tehát ez a harmadik legerősebb párt ma Svédországban.

Nem lesz könnyű működőképes kormányt tető alá hozni Svédországban – vélik a szakértők. A nagykoalíciónak nincsenek hagyományai és a két nagy blokk egyike sem kíván együttműködni a svéd demokratákkal, jóllehet ők jelezték, hogy készek tárgyalni bárkivel. Vezetőjük, Jimmie Akesson már a kampányban arról beszélt, hogy nagy befolyással lesznek majd arra, ami az országban a következő hetekben, hónapokban, években történik. Akesson most királycsinálónak tartja magát a harmadik legnépszerűbb párt vezéreként, de ha nem állnak vele szóba a többiek, akkor ez csak szóvirág marad.

Svédországot hagyományosan koalíciók kormányozzák. Stefan Lofven mostani kormánykoalíciójában a szociáldemokraták és a zöldek vesznek részt és kívülről támogatja őket a Baloldali Párt is. Az ellenzéki jobbközép szövetséget a mérsékeltek, a Centrum Párt, a liberálisok és a kereszténydemokraták alkotják. Még 2004-ben szövetkeztek egymással, hogy véget vessenek a szociáldemokraták több évtizedes dominanciájának. A fő erőt itt a Mérsékelt Párt adja, melynek kormányfő-jelöltje Ulf Kristersson.

A kormányalakításhoz 175 parlamenti helyre volna szükség – az egyik pártszövetségnek 144, a másiknak ennél eggyel kevesebb képviselője van az új törvényhozásban. Ezen a patthelyzeten a tengerentúli szavazatok aligha változtathatnak érdemben, de hivatalos eredmény csak ezek összeszámlálása után, szerdán lesz.

Elhúzódó kormányalakítási tárgyalásokra lehet hát számítani. Megoldást például az jelenthet, ha valamelyik pártszövetség egyik tagja átáll a másik koalícióba.Vasárnap éjjel a szociáldemokrata Stefan Lofven már kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani. Két hét van még az új parlament alakuló üléséig, addig mindenképp marad. Akkor viszont át kell esnie egy bizalmi szavazáson, ott pedig a svéd demokraták megtorpedózhatják. Ha lemondatják, a parlament feloszlik és kezdődik minden elölről. Akesson most azt mondja: ha nem ül le tárgyalni vele Lofven, akkor ez a sors vár rá.

De kik is a svéd demokraták? Korábban a szélsőjobbhoz, a neonácikhoz kötötték őket, de amikor 2010-ben bejutottak a parlamentbe, újrapozicionálták magukat – írja a BBC. A logójukban szereplő égő fáklyát nemzeti színű kék-sárga virágra cserélték le. A munkások jelentette hagyományos szavazótábor mellett pedig megszólították a nőket és a magasabb jövedelmű rétegeket is és felhagytak a szélsőséges radikalizmussal. A bevándorlás kérdése volt az egyik legerősebb kampánytéma, ebben egyértelmű és következetesen ellenző álláspontot képviselt a Svéd Demokrata Párt.

A svéd gazdaság virágzik, de sok választó úgy találja, hogy a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás és a jóléti juttatások is nagy nyomás alá kerültek a 2015-ös migránsválság óta. Akkor Svédország 163 ezer menedékkérőt fogadott be – a legtöbbet Európában egy lakosra számítva. Azóta a baloldali kormány szigorításokat vezetett be, fokozta a kitoloncolásokat, megnehezítette a családegyesítéseket. Annál is inkább, mert a polgárokat aggasztja a növekvő erőszak, a bandák közötti leszámolások, az egyes negyedek veszélyessé válása. A svéd demokraták szerint a lövöldözések számának növekedése összefügg a bevándorlók számának növekedésével. A kampányban teret kapott az európai kultúrával ellentétes szokások, így a gyerekházasságok kérdése is.

A Svéd Demokrata Párt az Európai Unióból is kiléptetné a skandináv országot, a Brexit mintájára Swexit népszavazást szorgalmaz. Ezt azonban a jobb- és balközép pártok egyaránt ellenzik.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez