Most akkor Grúzia vagy Georgia?

A jelenleg hatályos szabályok alapján a Grúzia elnevezés a megfelelő. De a dolog korántsem ilyen egyszerű. Nézzük sorjában!

A magyar állam nevét – Magyarország – az Alaptörvény határozza meg. A többi állam Magyarországon hivatalosnak tekintett elnevezését ugyanakkor az úgynevezett földrajzinév-bizottság állapítja meg (így helyes írni a nevét, a második mozgószabály miatt), hiszen az államok neve országnévként földrajzi névnek is minősül. Kivételt csak a terület nélküli alakulatok, például egyes lovagrendek jelentenek – olvashatjuk a Friss Média cikkében.

A földrajzinév-bizottság tagjainak többségét minisztériumok delegálták, de általában szakértőket küldtek, így a testület tudományos (nyelvészeti) szempontok alapján próbált meg a kérdésekben dönteni. Hatáskörét előbb a 71/1989. (VII. 4.) számú minisztertanácsi rendelet, majd a 303/2007. (XI. 4.) számú kormányrendelet állapította meg.

Feladata a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, valamint a külföldi földrajzi nevek (például országnevek) hivatalos magyar megfelelőjének megállapítása, használatuk és nyilvántartásuk szabályozása. Egy 2011-es kormányrendelet azonban bizonyos esetekre elvette a hatáskört a földrajzinév-bizottságtól. Amennyiben kiemelt közérdek fűződik hozzá, akkor a kormány dönt a földrajzi névről.

A módosítás oka a reptér elnevezésével kapcsolatos botrány volt. A földrajzinév-bizottság ugyanis védendőnek ítélte meg a Ferihegy elnevezést, ugyanakkor ez nem szerepelt a kormányzati elképzelésekben (ezek indoka is érthető, hiszen a városnév és a nemzetközi híresség kombinációja általános gyakorlat külföldön, a Ferihegy ugyanakkor angolul nehezen kiejthető). Ekkor született meg az új kormányrendelet, s ezzel kivették a bizottság tagjainak a kezéből a döntés jogát a kiemeltnek minősített ügyekben, és a testület személyi összetételét is megváltoztatták. Az indoklás egyértelmű volt: a kormány a reptér elnevezését illetően kinyilvánította akaratát, s elvárta volna, hogy a minisztériumi delegáltak azt támogassák.

Itt persze felvetődik a kérdés: mi szükség van egyáltalán erre a bizottságra?

Egyszerűbb talán, ha a belügyminiszter, illetve a külügyminiszter dönt az elnevezések, azok írásmódja kapcsán. A politika úgyis képes átvinni akaratát minden hasonló esetben, az USA-ban sem mondják azt, hogy néger, csak azt, hogy afroamerikai.

Amennyiben viszont nyelvtörténeti, helyesírási szakmai vélemények is fontosak, akkor talán nem kellene elvárni a javaslatok elfogadását, különben mi értelme az egésznek? De az is célravezetőbb kormányzati szempontból, ha csak véleményezési jogkört kapna a testület.

Visszatérve a konkrét kérdésre, Grúzia esetében egyértelmű a helyzet. A földrajzinév-bizottság kétszer is tárgyalta az ügyet, és nem támogatta a Georgia elnevezést. Az MTA véleménye is hasonló volt a kérdésben.

Tbilisi_View_from_the_Top

Ezt követően a külügy tájékoztatta a földrajzinév-bizottságot, hogy részükről nincs akadálya a Georgia, georgiai elnevezésnek. Ám úgy tűnik, a bizottság nem vette a lapot, s nem értette a kedves célzást. Nyugtázta a külügyi állásfoglalást, és maradt az eredeti álláspontjánál.

Tehát jelenleg a Grúzia elnevezés a hivatalos, ám amennyiben a kormányzat kiemelten közérdekűnek nyilvánítaná a kérdést, mondjuk a magyar és a georgiai nép jó kapcsolatára hivatkozva, bevezethetné a Georgia nevet.

De miért akarják ezt a grúzok?

A hiedelem szerint a Grúzia elnevezés az oroszok kreálmánya. Pedig nem. A szó szír eredetű, és onnan került a szláv nyelvekbe. A nem szláv nyelvekben főleg a Georgia elnevezés a jelemző; a magyarban sokáig mindkettő jelen volt, de a Grúzia az általános. A grúzok azonban nem szeretik a szláv nyelvekben általános állam- és népnevüket. De nem arról van szó, hogy a saját belső nevüket próbálnák meg exportálni. Ők ugyanis Szakartvelónak nevezik országukat, magukat kartvelinek. A helyzet inkább olyan, mintha mi kampányba kezdenénk, hogy ne használja senki a Hungary nevet, mert unjuk az “én is éhes vagyok” kötelező poénokat. Vagy az osztrákok közölnék, hogy a Bécs az nem is a fővárosuk neve, ejnye már.

Akkor miért támogatja a külügy mégis a Georgia név használatát?

Mert miért ne. Nekünk ez nem fáj, s ha ennyire akarják, semmibe nem kerül ezt tiszteletben tartani. A külügy ügyes diplomáciai húzásokkal minden hasonló ügyre elfogadó, baráti gesztusokkal reagál, épp elég front van a húzósabb témáknál.

Akkor miért nem változtat álláspontján a földrajzinév-bizottság?

Mert egyebek mellett azt vizsgálja, mennyire elterjedt egy elnevezés a köznyelvben. A Grúzia, grúz sokkal gyakoribb. A nyelvtörténeti szempontokat is figyelembe veszik, de ezek alapján nem lenne gond a Georgia használata. Ugyanakkor ellene szól, hogy keverhető – írásban mindenképpen – az Egyesült Államok Georgia államával.

A magyar nyelvű sajtóban mindegyik elnevezés jelen van, sőt, pont most hallottam a birkózó vébé közvetítésekor, hogy az egyik műsorvezető kijavította a másikat: nem grúz, hanem georgiai. Ha nagyon szabályosan akarunk lenni, akkor tévesen.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez