Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra?

3.000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csin-ping elnök. Aki hangsúlyozta: Kína sohasem zárkózik be újra!

A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval, illetve annak tagállamaival.Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat, mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem – még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. De hát a világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel, mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

Az egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értékük 

Az Új Selyemút-egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel. Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína-szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figarónak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőlük? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de okosan akarják elkölteni 

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban, egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének.

Ven Csia-pao ugyanis megígérte: ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.Amerika aggódik 

Li Ko-csiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína-szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. De reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe, viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest.

A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van: Brüsszel és Peking együtt akarja  megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezett a G20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csin-ping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: az USA mögött nincs senki, viszont Kína számíthat /egy alaposan megosztott/ Európa feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.
Fotó: az Új Selyemút tanácskozás résztvevői Pekingben 2017 nyarán / President of Russia

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez