“Az iráni nők egyből kifestik magukat, ahogy kiszállnak reggel az ágyból. Még akkor is, ha vacakul is érzik magukat, tudják: gyönyörűen kell kinézniük az utcán” – mondja az AFP francia hírügynökség tudósítójának a 30 éves divattervező, Tina Zarinnam. A francia luxusmárka, a Lancome nemrégiben jelentette be, hogy több évtizedes szünet után visszatér az országba. Összesen 400 celebet hívott meg az ezt ünneplő partira Teherán egyik legnagyobb szállodájába. Az 1979-es iszlám forradalom óta most először indult hódítóútjára ekkora csinnadrattával Iránban egy nyugati cég.
Az országban egyetlen amerikai kozmetikai márka sincs jelen a 80-as évek, az amerikai kereskedelmi embargó bevezetése óta. Az amerikai és uniós büntetőintézkedések pedig továbbra is érvényben maradnak az olaj- és a többi iparban, addig mindenképpen, amíg sikerül véglegesíteni a több mint egy éve tető alá hozott ideiglenes megállapodást az iráni atomprogramról. Ez sok üzletembernek nem tetszik: bezárja előttük a perzsa piacot, vagy legalábbis nehezíti a kereskedést.
Pedig a szépségipari szakemberek szerint az iráni nők átlagban minden hónapban vásárolnak egy szempillaspirált. A franciák például csak négyhavonta. A Lancome-ot a Safir parfümlánc képviseli Iránban, melynek csaknem 20 lerakata van országszerte. “Ez egy virágzó piac, több százmillió dolláros” – mondja a cég egyik vezetője. És hozzáteszi, hogy ezen a pénzen a nagykereskedők a szürkepiaccal osztoznak. Iránban mindössze a piac 40 százalékát ellenőrzik a hivatalos nagykereskedők. A maradékot pedig a csempészek, akik a bazárokban és az apró boltokban árulják az illegálisan behozott kozmetikumokat és a sminkszereket – állítja Pegah Goshayeshi, a Safir vezérigazgatója.
Az import drága mulatság Iránban: a szabályozók szigorúak, egy sor kormányhivatalnoknak kell pecsétet ütnie az engedélyekre, mielőtt megkezdődik egy minőségi márka forgalmazása. A sminkviselet azonban nem sérti az Iszlám Köztársaság törvényeit: az iszlám ugyanis nem tiltja az illatszereket vagy a dekorkozmetikumokat. Maga Mohamed próféta is illatosította magát – mondja Goshayeshi.
A smink pedig az önkifejezés egyik eszköze egy olyan társadalomban, amely kötelezően hosszú kabátba és kendőbe bújtatja házon kívül az összes nőt, legyenek azok bármilyen vallás hívei.
Az ország különböző részein különböző stílusban festik magukat a nők. Északon a színes szempillaspirál és a virágillatok népszerűek, míg délen arra hajlanak a nők, hogy inkább feketére fessék a pilláikat és nehezebb, pézsmás parfümöket fújnak magukra. De az iráni férfiak közül is egyre többen használnak kozmetikumokat. A szakember szerint jobban ápolják a bőrüket, ők is szeretnének fiatalabbnak látszani.
Egy olyan országban, amelynek életét, részben a nyugati szankciók miatt, komoly gazdasági válság befolyásolja, a kozmetikai cikkek drágának számítanak ugyan, de segítenek egy picit túllendülni a mindennapok gondjain. ‘A smink hat arra, aki viseli… Én azért hordom, mert szeretem. Élvezem. Frissnek, nyugodtnak, magabiztosnak érzem magam tőle” – mondja Forough Heidari, aki 42 éves és orvos.
És az iráni piac egyáltalán nem telített. Még mindig van hely benne a luxuskozmetikumoknak, jóllehet 20 hazai és külföldi márka már jelen van – állítja Vista Bavar, a Caprice márka alapítója és igazgatója. “Iránban sok fiatal él, a legtöbbjük még a szüleivel. Nem kell törődniük nagyon azzal, hogy mennyit költenek, és nem is sajnálják a pénzt a szépségipari termékekre.”
Fotó: AFP