Ma dől el, lesz-e ukrán csúcs a héten

Újabb lendületet kaptak a nemzetközi egyeztetések a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban. Tényleges fegyverszünet nélkül azonban Angela Merkel nem hajlandó január 15-én Asztanába utazni.

A kazah elnök és a német kancellár január 9-én tárgyalt Berlinben egy lehetséges eheti csúcstalálkozóról. A kazah főváros az ukrán, az orosz, a német és a francia államfőnek biztosítaná az egyeztetés lehetőségét. A helyzet mielőbbi rendezésére és a bizalom visszaállítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az érintettek eleget tesznek az őszi Minszki Egyezményben foglaltaknak – értett egyet Nurszultán Nazarbajev és Angela Merkel.

Erről Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt szombaton a német kancellár. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint bár Merkel üdvözölte, hogy intenzívebbé váltak a konfliktus megoldására tett törekvések, ugyanakkor hangsúlyozta, magasabb szintű találkozóra a fegyverszünet sürgős életbelépése híján nincs mód.

Igaz, hogy Merkel vasárnap még Párizsban is tárgyalt röviden a kérdésről Petro Porosenko, ukrán és Francois Hollande francia államfőkkel. Hogy lesz-e január 15-16-án négyoldalú csúcstalálkozó Asztanában, az a mai külügyminiszteri egyeztetésen dől el Berlinben. Ha a december óta szervezett tárgyaláson Szergej Lavrov, Pavel Klimkin, Frank-Walter Steinmeier és Laurent Fabius kompromisszumra jut a kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatban, akkor a kazah főváros kezdhet készülődni.

Persze újabb kérdés, mennyire lenne eredményes az esetleges Asztanai-csúcs. Már csak amiatt is, hogy a moszkvai retorika még mindig Ukrajna belügyeként értelmezi a konfliktust, Kijev pedig szeparatistákkal nem hajlandó tárgyalni – vázolta fel a két legnagyobb akadályt Sascha Tamm, a német Friedrich Naumann Alapítvány tudományos munkatársa a Vedomosztyi cikkében. Szerinte Merkel és Hollande a múlt heti franciaországi terrorhullám miatt tényleg csak akkor utazik Kazahsztánba, ha a felek leteszik a fegyvert, amire azonban ő nem lát komoly esélyt. Bár vigyázó szemeink most Párizsra vetülnek, éppen a terrorista veszély miatt érdeke a kölcsönös bizalom és az együttműködés helyreállítása az Európai Uniónak és Oroszországnak, értett egyet a már említett cikkben Vlagyiszlav Belov, az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének munkatársa és Martin Hoffman, a Német-Orosz Fórum megbízott igazgatója.

Persze Kazahsztánnak sem mindegy, meg kell-e szerveznie a négyoldalú csúcstalálkozót csütörtökre, és nemcsak a technikai részletek miatt. Jerlan Karin politológus a Tengrinews.kz hírportálnak elmagyarázta, reálpolitikai okok miatt fontos Asztana részvétele a békefolyamatban. Kazahsztánnak és tágabb értelemben, a közép-ázsiai térségnek mindenképpen érdeke, hogy ne álljanak le a tárgyalások és ne húzódjon el a válság. Ráadásul szerinte Moszkva és Kijev főszereplőkként, Minszk pedig az Európához fűződő konfliktusai miatt esik ki a lehetséges helyszínek közül. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, nem érdemes különösebben nagy eredményt várni az Asztanai-csúcstól, annak legnagyobb jelentősége maga a tárgyalás.

Kép: Donyeck, 2014.12.29. (Europress/AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez