A Netanjahu-Sinzó találkozó: Mérlegen az izraeli-japán kapcsolatok

Izrael már évekkel ezelőtt egyfajta “keleti nyitásba” kezdett. Benjamin Netanjahu az indiai és a kínai elnök után Abe Sinzó japán miniszterelnökkel is találkozott. Azonban az esetleges – leginkább biztonságpolitikai – együttműködéseket beárnyékolhatja Tokió közel-keleti politikája: legfőképp a palesztinokkal és Iránnal fenntartott jó viszony.

2006 óta Abe Sinzó az első japán kormányfő, aki személyesen ellátogat a közel-keleti országokba. Legelőször Egyiptomba ment, ahol elmondta, hogy az egész világ és a világgazdaság szempontjából is fontos a közel-keleti térség stabilitása, s ezért 2,2 milliárd dolláros támogatást ajánlott fel. Kairónak 360 millió dolláros hitelt ígért repülőtér építésére és az elektromos távvezetékek korszerűsítésére. Egyiptom után Izraelbe ment: ezt sok elemző az egész körút „legfontosabb elemének” tartja, az utóbbi időben ugyanis jelentős fejlődésen mentek keresztül a japán-izraeli kapcsolatok.

Abe Sinzó japán miniszterelnök nem sokkal a 2012-es megválasztása után kijelentette, hogy szívesen javítana az izraeli-japán kapcsolatokon, amennyiben az izraeli fél is hajlandóságot mutat erre. Tokiót leginkább a katonai és a biztonságpolitikai együttműködés lehetősége érdekelte. Izrael számára szintén fontos gazdasági partner lehetne Japán, mivel az ország nemrég keleti nyitásba kezdett. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy nappal a találkozó előtt a kormányülésen jelentette ki, hogy „ a zsidó állam egyre inkább Ázsia felé fordul, s e kontinenssel kívánja fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat, mivel Nyugat-Európát, hazája eddigi legfontosabb partnerét „az iszlamizálódás hulláma, az antiszemitizmus és a cionizmus-ellenesség rázta meg”.

Igazából eddig is ha nem is a legfontosabbak, de mindenesetre figyelemre méltóak voltak a japán-izraeli bilaterális kapcsolatok. 2013-ban Izrael 720 millió dollár értékben exportált árukat Japánba, miközben a japán import 1,1 milliárd dollárt tett ki. Izrael többnyire elektronikai eszközöket, gyógyszereket, vegyipari termékeket és gyémántot vitt ki az ázsiai szigetországba, miközben az izraeli gazdaság gépkocsikat, modern informatikai és elektronikai eszközöket vásárolt Japántól. 2014-ben már majdnem tíz százalékkal emelkedett a két ország kereskedelmének volumene. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyülését jelentheti az is, hogy az izraeli kormány kereskedelmi irodát nyitott Oszakában.

A japán-izraeli kapcsolatokban az áttörést a 2014-es Sinzó-Netanjahu találkozó hozta, amely során számos jelentős szerződést írtak alá, nem csak gazdasági témákról: mindkét vezetés elköteleződött a kelet-ázsiai szigetviták megoldása és a közel-keleti helyzet stabilizálódása mellett, és támogatják egymás álláspontját a nemzetközi közösségben. A civil területeken is kezdetét veheti a szorosabb kooperáció. Izrael 2017-ig legalább 45 százalékkal növelné a japán turisták létszámát. A kulturális kapcsolatok szorosabbá tételét segíti, hogy Izraelben egyre elterjedtebb az anime, a sushi és a japán, meg egyéb kelet-ázsiai fiúbandák. Cserébe a szigetországban kóser éttermeket fognak nyitni.

Ugyanakkor még mindig van néhány problémás terület, ami megnehezítheti a kooperációt a két ország között. Japán fontosnak tartja a többi arab országgal fenntartott viszony ápolását is az energiahordozók miatt, és támogatja a békés célú atomprogramot Iránban. Ráadásul már régóta a palesztin önálló államiság legnagyobb támogatója, határozottan elítélte a 2014-es izraeli „Erős Szikla” hadműveletet, és most is pártolja a Palesztin Hatóságok felvételét a Nemzetközi Büntetőbíróságba. A találkozón Abe ismét kijelentette, hogy az izraeli-palesztin konfliktusban nem bojkottálják egyik felet sem, de aggódnak az izraeli telepes-politika miatt, amely csak növeli Izrael elszigeteltségét. Abe Sinzó ma Mahmúd Abbásszal találkozik és tárgyal az esetleges japán befektetésekről Palesztinában.

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez