Nisman hirtelen halála – amelyről kiderült, hogy gyilkosság volt – éppen akkor történt, amikor a Buenos Aires-i Zsidó Kulturális Központ elleni robbantás tettesei után két évtizede folyó vizsgálat újra Irán felelősségét vetette fel. A robbantásban akkor 85-en vesztették életüket és Irán azóta is tagadja, hogy bármi köze lenne a merénylethez.
Az iráni titkosszolgálat öt akkori vezetőjét gyanúsítják azzal, hogy ők szervezték meg és pénzelték a merényletet Buenos Airesben. Az Interpol körözési listáján a mai napig szerepel ez az öt iráni név. S amig ők ott vannak, Irán nem szívesen üzletelne Argentínával.
A Buenos Aires-i Zsidó Kulturális Központ elleni, 1984-es pokolgépes merénylet elkövetőinek felderítetlensége miatt Izrael többször bírálta Argentínát. Sem Carlos Menem kormánya, sem pedig Fernando de la Rua, majd a következő államfők sem tettek semmit az igazság felderítése érdekében.
Christina Fernández jelenlegi elnök viszont tavaly országa közel-keleti kapcsolatainak bővítésébe kezdett, nem utolsósorban a jelenlegi gazdasági kapcsolatok diverzifikálása érdekében. Ezt viszont Iránban – az egyik legígéretesebb partnernél – komolyan zavarja az azóta húzódó vizsgálat ügye. Ezért Cristina Fernández javasolta, hogy Iránnal közös tényfeltáró bizottság tegyen pontot az ügy végére. Ezt a lépést támadta meg Alberto Nisman ügyész, veszélybe sodorva ezzel a nagy iráni gabona- és olajüzlet kilátásait.
foto:AFP