50 és 100 között van annak a keresztény közösségnek a létszáma, amely Nyugat-Bengál egyik legszegényebb részén “visszatért ősei hindu vallásához”. A Visnu Hindu Parishad /VHP/ nevű fanatikus szervezet támogatta ezt a hittérítő akciót, amely egyáltalán nem egyedi az 1,3 milliárd lakosú Indiában. Különösen felerősödtek a hittérítő mozgalmak azóta, hogy nagy választási győzelmet aratott a Dzsanata párt, mely zászlajára tűzte a hindu nacionalizmust.
A 65 éves Narendra Modi miniszterelnök korábban maga is igen aktív volt e téren, de amióta átvette a kormányzást, más húrokat penget. Azt hangsúlyozza, hogy India fő célja a gazdasági reform és a gyors fejlődés. Ehhez pedig vallási béke kell, nem pedig háborúskodás. Modit sokáig nem engedték belépni az Egyesült Államok területére, mert éveken át vallásháború dúlt Gudzsarát államban, melynek ő volt a kormányzója. Több mint 1500 muzulmán meghalt és több százezer elmenekült, miután a fanatikus hindu milíciák megtámadták őket. A bíróság nem állapította meg Narendra Modi felelősségét, de Washingtonban sokáig felrótták neki, hogy nem akadályozta meg a hindu fanatikusok túlkapásait.
Amióta múlt tavasszal nagy választási győzelmet aratott a Dzsanata párt élén, Narendra Modi a gazdasági reformok fontosságát hangsúlyozza és jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal. Amikor tavaly ott járt, akkor leterítették elé a vörös szőnyeget Washingtonban. Néhány napja pedig Obama elnök járt Indiában, melyet az USA kulcsfontosságú partnernek tekint Ázsiában – főként a kínai befolyás ellensúlyozására. Barack Obama ugyanakkor nagy beszédben állt ki a vallási tolerancia mellett Indiában. A soknemzetiségű és sok vallású országban az emberek többsége hindu vallású, de ma 180 millió, és gyorsan nő a muzulmánok száma. A kereszténység ennél jóval kisebb mértékben van jelen: az összes keresztény egyháznak mintegy 15 millió követője van Indiában, amely hamarosan a világ legnépesebb országa lesz, megelőzve az 1,4 milliárd lakosú Kínát.
Fotó: Europress Getty Images