Hat évtized után még mindig próbálja visszaszerezni vagyonát az egyiptomi királyi család

Már több mint 6 évtized telt el azóta, hogy az ifjú “szabad tisztek” megdöntötték az utolsó egyiptomi uralkodó, Farúk király hatalmát. Az összeesküvők, élükön Gamal Nasszerrel 1952. július 23-ára virradóra foglalták el a kormányépületeket és a királyi palotát, vették őrizetbe az ország vezetőit. Maga Farúk már rég meghalt itáliai száműzetésben, de az uralkodó család máig nem mondott le arról, hogy viszontlássa a vagyonát.

 

Farúk király 33 éves volt, és már 17 éve ült a trónon akkor. Ő volt az utolsó uralkodó a 150 éves Mohamed Ali dinasztiából. Miután a szabad tisztek a Földközi tengeren álló jachtjára kísérték a trónjától már megfosztott és száműzetésbe kényszerített királyt, lefoglalták a kincsekkel teli palotákat. Az elkobzott vagyontárgyak között volt Farúk hőn szeretett, 8500 darabos éremgyűjteménye is. Meg állítólag hatalmas pornógyűjteménye. Az utóbbiak darabjait vélhetően elárverezték.

A szabad katonatisztek vezetésével, Mohamed Nagib elnök, aztán Gamal Abdel Nasszer uralma alatt kisajátították a királyi család többi tagjának vagyonát is. Mint majdnem mindenkiét Egyiptomban. Az uralkodóház és a rokonsága tulajdonában lévő alapokra, földekre és épületekre is szépen rátette a kezét a vallási alapok minisztériumán keresztül a kormány.

Az így hoppon maradt előkelőségek között volt Abbasz Hilmi is, 2. Abbasz khedive, vagyis alkirály unokája. De ő csak egy azok közül a királyi leszármazottak közül, akik örökségükért perlik Kairót. Azt mondja az al-Arabiyának: semmihez nem tudnak hozzájutni, nehéz időket élnek meg, amikor az egykori vagyon legalább töredékét megpróbálják visszaszerezni.

Hilmi tinédzser volt, amikor az 1952-es forradalom után elhagyta Egyiptomot. Sok emléke fűződik ahhoz a heliopoliszi villához, amelyben született és felnőtt. “Nagyon hozzánk nőtt az a ház. De elkobozták, az összes többi ingatlannal együtt, egy évvel azután, hogy megfosztották a trónjától az uralkodót.”

Évekkel később, már Anwar Szadat elnöksége alatt Hilmi édesapja, Muhammad Abdel Moneim herceg engedélyt kapott a visszatérésre, és arra, hogy élete végéig a villában is maradjon. Hilmi is ott élt, mígnem 2007-ben, Hoszni Mubarak idején távozásra szólították fel. Ellentmondott, de erővel kirakták. Traumatikus élményről beszél, és azóta nem megy vissza. De a házról nem mondott le. Vissza akarja szerezni, a gyerekeinek.

Mahmoud Szabit, aki Faruk másodunokatestvérének a fia, 14 éve harcol a bíróságon szerinte 27 millió dollárt érő családi ingatlanjaikért  és ingóságaikért.  “MInden alkalommal, amikor új kormány kerül hatalomra, figyelmesen követem, milyen szándékai vannak ezekkel az alapokkal. Ha nem nyúl hozzájuk, az nekünk jót jelent.” Szadat enyhébben, együttérzőbben viselkedett a királyi családdal, aztán ez a visszájára fordult Mubarak három évtizede alatt. De ezt már Hilmi példáján is láttuk.

“A helyzet nem volt olyan rossz, míg Mubarak nem került hatalomra. De aztán semmi nem volt többé biztonságban eőtte és a szélsőségesen korrupt rendszere előtt. Az őt megelőző időkben valamilyen eredményt el lehetett érni a vagyoni perekben. Korátsem lehetett visszakapni mindent, de valamit azért igen. Ma már egészen más a helyzet. Most még azt is nehéz elérni, hogy a már meghozott bírósági ítéleteknek vagy döntéseknek érvényt szerezzünk.

Szabit reméli, hogy Abd el-Fattah esz-Szíszi elnök kormánya pontot tesz ezeknek a régi jogi csatáknak a végére. De jobban reménykedett az iszlamista Muhammad Morszi elnök alatt. Szerinte az előző, megdöntött kormány nyitottabb volt arra, hogy kompenzálja őket, a szűkebb-tágabb királyi család tagjait. Végül is az alap, amelyben a kairói kormány a vagyonukat ellenőrzi, vallási alap – mondja.

Fotó: A néhai Farúk király egyik palotája, Montazah, Alexandria.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez