Gutai Mátyás találmányának alapja egy egészen egyszerű dolog: a víz. A magyar feltaláló a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kezdte építészi tanulmányait, később japán állami ösztöndíjjal (MEXT) a Tokiói Egyetemen tanulhatott.
Kutatására jelenleg Japánban is büszkeséggel gondolnak. Azt mondják, a találmány hosszú, évtizedes tesztelési folyamat és kutatás után érte el végső formáját Japánban.
„Képzeljünk el egy épületet hőszigetelés nélkül, mégis tökéletes termál egyensúllyal, köszönhetően a víz tulajdonságainak”- nyilatkozott Gutai (34) az AFP-nek.
Mátyás szülővárosában Kecskeméten mutatta be találmányát, amit 50 ezer eurós uniós és magyar állami támogatásból épített.
Gutai házának falai üvegpanelekből állnak, amelyek között kis rés van – mint a dupla üvegnél -, ami tele van vízzel. Ez csupán néhány köbméternyi víz, melyet a nap melegít fel. Hőt nyel el, csak úgy, mint egy akkumulátor, amit aztán szét lehet osztani. Nyáron hűtésre, télen fűtésre használható, igény szerint. A beépített ellenőrző rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó beállíthassa a kívánt belső hőmérsékletet. A felesleges hőt a fűtési időszakban tartályban tárolja, amit visszaküld a falakba, ha hideg lesz. Gutai elmondása szerint a rendszer teljesen környezetbarát.
„Kihasználhatjuk a víz természetes tulajdonságait. Ez a konvektív hőhatás, ami képes oda mozgatni az energiát, ahol éppen szükség van rá. Elnyeli, tárolja a hőt, fűt, hűt, és egyensúlyban tartja a beltéri hőmérsékletet.”
A falak akár teljes egészében is üvegből lehetnek, és elég erősek ahhoz, hogy biztosítsák az épületet szerkezetileg, és szigetelése annak ellenére tökéletes, hogy sokkal vékonyabb, mint egy normál épület. A tervező elismerte, hogy egy ilyen ház nyilván drágább, mint egy hagyományos épület, de jóval olcsóbb, mint a hagyományos energiatakarékos szerkezetek. Az találmányra már elég nagy az érdeklődés.
Meglepő módon Gutai heuréka pillanata nem a magyar termálfürdőkben következett be, hanem a szintén természetes fürdőiről híres Japánban, azon belül is egy természetes forrásnál 2003-ban, amikor a Tokiói Egyetemen tanult.
„Amikor sétáltam a vízhez nagyon hideg volt, a lábam különösen fázott. Aztán ahogy a vízbe léptem tökéletesen megfelelő volt, nem számított, hogy kint milyen hideg van.”- emlékszik vissza.
Így eszébe jutott, hogy sokkal fontosabb a felszíni hőmérséklet és a fűtött tömeg, mint a levegő hőmérséklete.
„Szóval elkezdtem megfigyelni a vizet, ami nem ellenáll, hanem intelligens módon reagál. Az a cél, hogy kevesebb energiát és anyagot használjunk, és segítsük a városokat, amennyire csak lehetséges. Ennek egy módja lehet a víz-ház”- mondta.
„A Prima Junior Díj miatt külön köszönettel tartozom, hiszen a díjjal kapott támogatás tette lehetővé a szabadalom megszerzését, enélkül a találmány már biztosan nem magyar kezekben lenne.”