A Çankaya, a korábbi elnöki palota csak 450 őrrel büszkélkedhetett – írja az isztambuli Hürriyet Daily News. Az új ankarai csodakomplexumot azonban már 20 millió dollár értékű biztonsági rendszer teszi hozzáférhetetlenné az illetékteleneknek, 3 ezer biztonsági kamerával. A palotát 5 kilométer hosszú kerítés veszi körbe, és külön gondot fordítottak arra, hogy a lehallgatóknak esélyük se legyen. Ez különösen fontos Erdogan elnöknek, akinek irodájában 2013-ban poloskát találtak. Akkor még kormányfő volt. Most kibervédelmi egységek védelmezik, és az új rezidencián „elektronikusan süket” termeket is létrehoztak.
Az igencsak vitatott elnöki palotát tavaly októberben nyitották meg Ankara szélén. Az 1150 szobás épületet 615 millió dollárból építették. Maga az államfő azt mondja: a palota annak az újjáéledő Törökországnak a jelképe, amin ő dolgozik. Az ellenzék ezt (is) másképp látja. A szerinte egyre tekintélyelvűbb állam különcködésének.
Az Atatürk Erdei Farm és Állatkertben, 91 ezer négyzetméteren felhúzott elnöki rezidencia alatt a hírek szerint egész bunkerhálózatot is kiépítettek, amely védelmet biztosít vegyi/biológia/nukleáris támadás ellen is. Saját repülőtere és helikopter-leszállópályája van a palotának, és a közelben állítólag még egy kisebb katonai támaszpontot is létesítenek, ahol gyorsreagálású erők állomásoznak majd. De a Hürriyet Daily szerint lesz lovasfarm is.
Erdogan a múlt hónapban jelentette be, hogy új nevet adnak a komplexumnak, amely a palotán kívül egy mecsetet, kongresszusi központot és gigantikus új nemzeti könyvtárat is magába foglal majd. A rezidencia neve eredetileg Aksaray volt, ez pedig nem más, mint két török szó kombinációja: ak és saray. Az ak jelentése tiszta és makulátlan (ez a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának a rövidítésében /AKP/ is ott van). A saray pedig kastélyt vagy palotát jelent.
Az építkezés törvénytelenségét egyébként bírósági végzés mondta ki. Egy 1992-es jogszabály ugyanis megtiltja, hogy bármit is felhúzzanak az Atatürk parkban, lévén az a „török szekularizmus egyik legfontosabb jelképe”. A palotát mégis itt kezdték építeni 2011-ben. Az ellenzék szinte azonnal a bíróság elé vitte az ügyet, sikerrel. Tavaly tavasszal egy közigazgatási bíróság Ankarában külön rendeletet is kiadott arról, hogy le kell állítani az építkezést. Erdogan erre úgy reagált: „Állítsák meg, ha tudják. Az építkezés zavartalanul folyik, meg fogom nyitni és használni is fogom a palotát.”
Az épületetbe október 29-én, a Köztársaság Napján, vagyis az egyik legfontosabb török ünnepen helyezte át székhelyét a Çankaya rezidenciából Erdogan elnök. Az üzenet sokak szerint egyértelmű volt: új korszak vette kezdetét, melynek már semmi köze a szekuláris Törökországhoz, és amelyben az Atatürk féle államiság összemosódik az AKP iszlamista irányzatával.
Fotó: Europress/AFP