Kérdezd a Hamászt – Mérlegen a szervezet internetes kampánya

Váratlan és érdekes lépésre szánta el magát a Hamász: internetes kampányba kezdett, hogy megnyerje magának a nyugati országokban élőket. Bármilyen kérdést fel lehetett tenni a szervezetnek, amely többé-kevésbé válaszolt is azokra. Ugyanakkor az egész kezdeményezés csupán öt napot élt meg.

Március 13-án a Hamász Twitter-kampányba kezdett: hashtag #AskHamas néven egyfajta kérdezz-felelek csoportot indított. A projekt célja az volt, hogy “közelebb hozzák” magukhoz a nyugati ország lakosait, valamint bemutassák az ő álláspontjukat is a világnak az izraeli-palesztin konfliktusok kapcsán. A radikális palesztin szervezet egyik média tanácsadója, Taher al-Nunu azt nyilatkozta az al-Monitornak: „Azt az üzenetet akartuk közvetíteni a világ felé, hogy a Hamász nem terrorszervezet, hanem egy nemzeti felszabadítási mozgalom”. Nunu hozzátette, hogy szándékosan az internetet és a Twittert választották, mert a többi médiummal ellentétben, “azt nehezen lehet ellenőrizni”.

A „Kérdezd a Hamász” kampány során az érdeklődők kérdéseket tehettek fel a szervezet politikai, katonai és női vezetőinek, mint például Huda Naim képviselőnek. Nem mindenki volt hajlandó részt venni a kezdeményezésben, köztük az al-Kasszám Brigád egyik vezetője sem. Voltak kemény kérdések is: miért használják civileket pajzsként a terroristák? Miért nem tudnak kiegyezni a Fatahhal? Miért lőnek rakétát az izraeli civil célpontokra? Ezekre igyekeztek válaszolni, de azért volt jó pár kérdés, amit egyszerűen figyelmen kívül hagytak. Ugyanakkor voltak olyan kérdések is, amelyek nem kizárólag Izraelről, az esetleges békéről, vagy éppen a harcokról szóltak:  „Hogyan igyekszik a szervezet megoldani a munkanélküliséget? Mik a nők jogai? Hogyan lehet valaki Hamász képviselő?

Kérdezd a Hamászt gyorsan terjedt az interneten. Egy óra leforgása alatt már 76 000 tweet érkezett, s egy nappal később 4,2 millió követője volt a hastagnak. A tweetelők 65 százaléka férfi, 35 százaléka nő volt, több mint háromnegyedük pedig fiatal. Meglepő módon nem a palesztin területekről, vagy az arab országokból, hanem az Egyesült Államokból, Brazíliából Nagy-Britanniából, Franciaországból, a Dél-afrikai Köztársaságból, Törökországból, Iránból és Ausztráliából érkezett a legtöbb kérdés. A Hamász kezdeményezésével 150 híroldal és újság foglalkozott kiemelten, egyebek között az izraeli média is.

A Hamász pozitívnak ítélte a kampányt. „Kérdezd a Hamászt ékes bizonyítéka volt annak, hogy Nyugaton is megkérdőjelezik a hivatalos cionista médiát és az emberek ott is szeretnék megtudni az igazságot.” Ugyanakkor komoly kritikákat is kaptak: a Hamász vezetők elég rossz angolsággal feleltek a kérdésekre, és gyakran félreérthető válaszokat adtak,sőt néhányat egyszerűen figyelmen kívül hagytak.

Ezenfelül nem mindenkinek nyerte el a tetszését a kampány. Az al-Monitor által találomra kiválasztott 300 Tweet közül 274-en „leszavazták” a válaszokat, sőt 156-an gúnyolták a mozgalmat. Sőt az al-Monitor úgy tudja, hogy több kényes információ is napvilágot látott, ami elsősorban nem a Hamászt, hanem a nyugati országokat érintette kényelmetlenül. Így derült fény azokra az óvatos diplomáciai tapogatózásokra és párbeszéd-kezdeményezésekre, amelyeket a szervezet folytatott a nyugati országok kormányaival.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez