Gurbanguli Berdimuhamedov budapesti hivatalos programja szerint ma Áder János köztársasági elnökkel és Kövér László házelnökkel tárgyal, holnap pedig a Magyar Hősök emlékművét koszorúzza meg a Hősök terén. A Sándor-palotában összesen öt kétoldalú egyeztetést írt alá a magyar és a türkmén fél, majd mindkét elnök sajtónyilatkozatot tett.
Áder János beszédében Türkmenisztán egyik jelentős ellentmondására hívta fel a figyelmet: sok gáz, de kevés víz van az országban. Ez a tény adta az elnöki egyeztetés fő témáit, azaz az európai energiaellátást és a magyar-türkmén kapcsolatok mélyítését. Az utóbbival kapcsolatban Áder János hangsúlyozta, hazánk az infrastruktúra, a vízgazdálkodás, az élelmiszer-, és gyógyszeripar, illetve kulturális területeken működhet együtt Türkmenisztánnal.
A türkmén elnök nyilatkozatában szintén ezeket a témákat emelte ki. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett hangsúlyozta, politikai szempontból sok mindenben egyezik a két ország álláspontja – mindketten fontosnak tartják a stabilitást és a biztonságot.
Ahelyett, hogy e kijelentés mögött áthallásokat, esetleg bókokat keresnénk, szakértőktől kérdeztük, mégis miért látogatott el hozzánk ma az egyébként nem nagyon utazgató türkmén elnök?
Dorogi Sándor, Közép-Ázsia kutató szerint hazánknak gazdasági, a türkmén elnöknek nemzetközi politikai szempontból jelentős a mostani budapesti látogatás. Magyarországnak nagyon fontos, hogy gazdaságilag jelen legyen a térség második legfontosabb szénhidrogén-kitermelő országában, ahogy ezt a nyugati államok és multik is teszik. Számunkra leginkább az egészségügy és az oktatás terén nyílhatnak jó lehetőségek. Türkmenisztán politikai berendezkedése közismert, ami miatt viszont elég erős nemzetközi elszigeteltségben él. Gazdaságilag azonban rendkívül érdekes, mert földgáz kitermeléséből nagyon komoly bevételei vannak, amit fejlesztésekre tud költeni.
A türkmén gáz európai értékesítésével kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen szkeptikus Rácz András, a Pázmány Péter katolikus egyetem oktatója. Az ugyan tény, hogy három évvel ezelőtt Jose Manuel Barroso és Gurbanguli Berdimuhamedov tárgyalt egymással a türkmén gáz európai értékesítéséről. Azóta azonban egyáltalán nem oldódott meg az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdés: mégis milyen útvonalon érkezne Európába a türkmén nyersanyag?