A dolognak mindazonáltal van ázsiai vonatkozása, mégpedig annyiban, hogy köztudottan a Walkman maga japán gyártmány. A hordozható kazettás lejátszó prototípusát 1978-ban készítette a Sony audiorészlegének mérnöke Nobutoshi Kihara, mely aztán 1979-ben került piacra.
Mint tudjuk a Walkman fogalom elterjedt lett és mindenki használta a hordozható kazettás zenedobozt a 90-es években. Az eredeti Sony termék a sok silány lejátszó mellett sokak számára drága mulatság volt, de emlékszem mennyire irigykedtünk egymásra, ha valaki Walkmant vett. Presztízs értéke volt. Ha valakinek nem is volt ilyenje, ha zenehallgatásról volt szó a bakelit után a „magnó kazetta” volt a legelterjedtebb. Egymásnak másolgattuk a különböző kazettákat, vagy épp a rádióból vettünk fel zenét. Válogatáskazettát ajándékoztunk annak a lánynak, aki tetszett, vagy felmondtunk rá beszédet, amit visszahallgatva jót nevettünk magunkon. Számos hasonló ténykedés emléke lehet bennünk, melyet kellemes érzést ébresztenek bennünk a jó öreg audiokazetta kapcsán.
Ezek az idők már elmúltak. A mellékelt videóból kiderül, hogy a mai gyerekek már úgy néznek a Walkmanre, a kazettára, mintha egy ősember kezébe nyomnánk azt.
A Sony egyébként nem hagyta elveszni a nevet. Okostelefonjainak zenelejátszó alkalmazása mai napig Walkman néven fut, a régi eszközre, sőt a kazettára már nem sokan emlékeznek.
Néhány év múlva az újabb generációk hasonlóan fognak tekinteni a CD-re, DVD-re, 20 évvel később meg szinte minden hasonló fizikai tárolóra.
A technika nem áll meg és bizony Ázsia országai szintén részt vesznek ebben a haladásban, melyet ha nem követ az ember, akkor akár néhány nap alatt lemaradhat.
A videó mindazonáltal vicces, főleg azoknak, akik értik az angolt.
{youtube}Uk_vV-JRZ6E{/youtube}