124 mártírt avat boldoggá Ferenc pápa Dél-Koreában

25 év után ez lesz az első pápai látogatás a koreai félszigeten. Akkor II. János Pál pápa látogatott el Dél-Koreába. Benedek pápa nem utazott Ázsiába.

 

 

 

 

 

A Vatikánban bejelentették, hogy Ferenc pápa augusztusi látogatása során 124 koreai mártírt avat boldoggá. Ezeket a mártírokat a nagy vallásüldözések idején végezték ki a XVII-ik és a XVIII-ik században. Akkor a buddhista egyházak és az uralkodók arról voltak meggyőződve, hogy a hittérítők a nyugati hatalmak ügynökei, és mindenkit halállal büntettek, aki áttért a keresztény hitre. Később enyhült a nyomás, ma már a kereszténység fontos szerepet játszik Dél-Koreában. A pápa nemrég bíborossá nevezte ki a koreai katolikus egyház első emberét.

Észak-Koreában viszont továbbra is tart a keresztények üldözése. Ott továbbra is az a felfogás, hogy a hittérítők külföldi kémek. Ma is több keresztény hittérítő van munkatáborban Észak-Koreában. Szöulban ma sikerrel játszanak egy rockoperát, amely a phenjani Maria-nővérről szól. A fiatal lány a hivatalosan ateista Észak-Koreából Kínába szökött a nyomor elől. Miután nem talált munkát prostitúcióból tengette életét. Kórházba került, ahol megtért. Apáca lett, aki később visszatért Észak-Koreába. Hittérítői munkája miatt munkatáborba került, majd kivégezték.

Az argentin pápa elődeinél nagyobb figyelmet fordít Afrikára, Ázsiára és Latin-Amerikára. Dél-Korea után ellátogat még a Fülöp-szigetekre és Sri Lankara is. A pápa, mint az első jezsuita Szent Péter trónján, nagy figyelemmel kíséri a kínai keresztények sorsát is. A Mennyei-Birodalomban a jezsuiták kiemelt szerepet töltöttek be a keresztény hit terjesztésében.

Kései utóduk, Ladányi atya magyar jezsuita szerzetes neves Kína szakértő volt, aki elsősorban HongKongban és Tajvanon működött. Mao elnök a kommunista Kína megalakulása után választás elé állította a római katolikus egyházat. Vagy elszakadnak Rómától és elismerik a pekingi kormány fennhatóságát, vagy megszünteti őket. Így két katolikus egyház működik jelenleg Kínában: az egyik nem ismeri el Róma felsőbbségét, a másik igen. Az utóbbi viszont nem legális. Papjai és püspökei közül sokan mártíromságot szenvedtek.

Peking és a Vatikán között nincs diplomáciai kapcsolat, de a Kúria államtitkára, aki korábban diplomata volt, szorgalmazza a viszony javítását a világ legnépesebb országával Kínával, ahol a katolikus kisebbség gyakran áldozata a hátrányos megkülönböztetésnek.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez