Már nem nyomoznak a török elnök ellen

Recep Tayyip Erdogant is érintette a modern Törökország történelmének legnagyobb korrupciós botránya és ellene is nyomozást indítottak a hatóságok. Azonban Erdogan két győztes választással is bebiztosította a hatalmát, átrendezte a török rendőrséget és az AKP emberei kerültek be a bírák és ügyészek legfőbb tanácsába. Emiatt egyáltalán nem volt meglepő, hogy beszüntették a nyomozást a török elnök ellen.

A 2013.december 17-én kitört korrupciós ügynek 53 gyanúsítottja volt. Erdoganhoz közel álló, ismert üzletembereket is őrizetbe vettek a pályázati csalások és megvesztegetések gyanújával indult vizsgálat során. Ezenfelül a kormányból három – belügy, gazdasági és környezetvédelmi – miniszternek távoznia kellett.

Azonban a szálak egészen Erdogan családjáig vezettek, emiatt az akkori török miniszterelnök ellen is elindult a nyomozás. Egy hangfelvétel látott napvilágot, amelyen Erdogan Bilal fiával beszél. Éppen azon vitatkoznak, hogyan osszanak szét 30 milliárd eurót a török üzletemberek között. Erdogan hamisítványnak nevezte a felvételt, mindvégig tagadta, hogy köze lenne bármiféle korrupcióhoz, és azt hangoztatta, hogy elnökválasztási ellenfelei próbálták lejáratni őt.

A bizonyítékok hiányát már tavasz végén sejteni lehetett, amikor a török bíróság eltörölte azt az utazási tilalmat, amellyel a hálózat feltételezett vezetőjét, Reza Zarrab iráni-azerbajdzsáni üzletembert sújtották. Zarrabot gyanúsították egyebek közt azzal, hogy jelentős kenőpénzeket fizetett az AKP tagjainak, hogy a hatóságok szemet hunyjanak illegális aranyüzletei felett.

A nyomozás megszüntetésére utalt az is, hogy nyáron a török rendőrségben “tisztogatási hullám” vette kezdetét, főleg a korrupciós ügyosztályon dolgozó, több száz nyomozót és rendőrt menesztettek, vagy tartóztattak le. A letartóztatottak ellen a vád az volt, hogy bűnszövetkezetet hoztak létre és telefonokat hallgattak le. A tisztogatási hullám áldozata lett a gazdasági bűnözési ügyekben illetékes különleges isztambuli egység volt vezetője, Yakup Saygili. Ő vizsgálta Recep Tayyip Erdogan  korrupciós botrányait és nevéhez fűződik több török miniszter fiának letartóztatása is

További fontos jel volt, hogy pár nappal ezelőtt a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) részleges újraválasztására rendezett voksolásán kormánypárti emberek kerültek be: az új bírák és ügyészek közül legalább heten az Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) közel álló bírói platform (YBP-t) tagjai. A HSYK a török igazságszolgáltatási rendszer egyik kulcstestülete, amely a legfontosabb pozíciókat betöltő bírák kinevezéséért vagy leváltásáért, illetve a fegyelmi eljárásokért felelős.

A CNN Turk televízió beszámolója szerint az ügyészek azért ejtették az ügyet, mert nem sikerült elegendő bizonyítékot szerezni arra, hogy bűncselekmény történt volna vagy szervezett bűnözésről lenne szó. Az ügyészség hivatalosan egyelőre nem reagált a sajtóértesülésekre.

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez