A repülőtér körüli harcokban a hét végén a kormány közlése szerint 22-en meghaltak és 75-en megsebesültek. A kormány közleményében azt írta, közvetítők megpróbálták rávenni a fegyvereseket az erőszak beszüntetésére, de a szembenálló felek “makacssága” miatt egyelőre nem jártak sikerrel.
A légi kikötőért harcoló miszrátai és zenteni csoportok a hét közepén időleges tűzszünetet kötöttek egymással, miután kilőtték azt a repülőtér közelében található üzemanyag-tározót, amely a főváros ellátásáért is felel. Ugyanakkor a fegyvernyugvás nem bizonyult tartósnak, olyannyira, hogy a hét végén ismét találat érte az érintett üzemanyag-tározót, amely jelentések szerint lángokban áll.
A kormány szerint az egyebek mellett Grad rakéta-sorozatvetőkkel és tüzérséggel is rendelkező milíciák polgári célpontokat is lőttek Tripoliban, bár más jelentések szerint a harcok alapvetően a két fél közti “frontvonalra” korlátozódtak a város déli és nyugati peremén.
A repülőtérért folyó összecsapások nagyjából három hete kezdődtek az iszlamista miszrátaiak és a szekuláris politikai erőkhöz húzó zenteniek között, amikor az előbbiek megtámadták a Moammer Kadhafi néhai diktátor hatalmának 2011-es megdöntése óta az utóbbiak kezén lévő légi kikötőt.
Líbia második legnagyobb városa, Bengázi egy része felett ugyanakkor szélsőséges iszlamista fegyveres csoportok, köztük az Anszár as-Sáría terrorszervezet vette át az irányítást. A hét végén ezrek tüntettek a városában a szélsőségesek ellen.
Az Anszár as-Sáríát egyebek mellett azzal vádolják, hogy felelős az Egyesült Államok bengázi nagykövetsége elleni 2012-es merényletért, amelyben többek között az amerikai nagykövet is életét vesztette.
Bengáziban azóta folynak összecsapások az iszlamista csoportok és a hadsereg egységei között, hogy májusban Halifa Haftár lázadó tábornok hadjáratot hirdetett a szélsőséges milíciák ellen, arra hivatkozva, hogy a gyenge kormány képtelen rendet tenni az országban. Haftárhoz a hadsereg számos egysége csatlakozott.
Líbiában a kormány a Kadhafi hatalmának megdöntése óta nem volt képes ellenőrzése alá vonni az ország egészét, illetve lefegyverezni a forradalom során verbuválódott milíciákat. Az erőszak az elmúlt hetekben volt a leghevesebb 2011 óta.
Az ország június végén – mindössze 18 százalékos részvétel mellett – megválasztott parlamentje hétfőn fog először ülésezni. Bár szombaton a harcok által nem sújtott Tobruk városában már összeült a 200 fős törvényhozás mintegy 150 tagja, ezt utólag előkészületi ülésnek nevezték el. Az üléstől többek között a miszrátai képviselők is távolt maradtak.
Mivel a választásokon csak független jelöltek indulhattak, pártok nem, ezért az csak a hétfői ülés után meginduló frakcióalapításokból fog kiderülni, hogy mely politikai erők milyen súllyal vannak jelen a törvényhozásban.
Az erőszak miatt a napokban számos nyugati ország bezárta tripoli nagykövetségét és kimenekítette az országból diplomatáit és állampolgárait.
Nagy-Britannia vasárnap egy hadihajót küldött a líbiai partokhoz, hogy evakuálja állampolgárait és más külföldieket. Az Enterprise fedélzetén értesülések szerint Máltára menekítik majd ki a Líbiában rekedteket.