Az ENSZ Közgyűlésében az Ebola-válságnak szentelt ülésen felszólaló Eliasson elmondta, hogy eredeti, szeptember közepi, egymilliárd dolláros segélyfelhívásuk óta a kért összeg alig negyede folyt be.
A pénzügyi támogatáson kívül a főtitkárhelyettes azt kérte a tagállamoktól, hogy küldjenek orvosi személyzetet a járvány által leginkább sújtott három ország, Libéria, Sierra Leone és Guinea egészségügyi ellátórendszerének megerősítésére. Szavai szerint ezekben az országokban jelenleg “sokan halnak meg más betegségekben is”, a megfelelő ellátás hiányában.
Brownie Samukai libériai egészségügyi miniszter, aki videokonferencia segítségével szólalt fel a tanácskozáson, maga is az országa egészségügyi rendszere által elszenvedett károkat, orvosaik és ápolóik nagy arányú elvesztését hangsúlyozta. Samukai már most azt kérte a világszervezet tagállamaitól, hogy az Ebola-járvány megfékezése után se hagyják majd magára országát, hanem gondoskodjanak egészségügyi hálózatának megerősítéséről.
David Nabarro, az ENSZ Ebola-ügyi koordinátora arra figyelmeztetett, hogy a járvány “nagy tempóban terjed, gyorsabban mint a megfékezésére tett erőfeszítések”, miközben “az esetek száma valószínűleg három-négy hetenként megduplázódik”.
Közben munkához látott Libériában annak az amerikai missziónak az előőrse, amelyet az Egyesült Államok az Ebola elleni harc támogatására küld a térségbe. A csütörtökön érkezett újabb 100 tengerészgyalogossal immár 300-ra nőtt az amerikai misszió létszáma. A katonák a tervek szerint 17, egyenként százágyas egészségügyi központ felállításában fognak segédkezni, az építőanyagok és a szükséges felszerelések légi és tengeri szállításával, hogy helyi rossz közlekedési és útviszonyok ne hátráltassák a munkát.
Az Egyesült Államok összesen négyezer fős katonai személyzetet telepít a térség három, az Ebola által leginkább sújtott országába, hogy összehangoltan vegyék fel a harcot a pusztító járvány ellen.