Az üzletben nem az ideológia, hanem az érdek diktál

Persze, mint csaknem minden szerződésben, ebben is vannak kivételek. A dél-koreai agrárszektor, bár csak a bruttó hazai termék 2 százalékát állítja elő, védelmet élvez. Tehát a rizsre, a húsfélékre, bizonyos fűszerekre és a tengeri termékekre megmaradnak a vámok. De védve marad a kínai autóipar és bizonyos kínai elektronikai ágazatok is. Összességében azonban az egyezmény szerint 2020-ra a kereskedelmi forgalom 90 százaléka vámmentes lesz. Tavaly 236 milliárd dollár volt a két ország forgalmának értéke. Idén májusban a kínai gazdaság lassulása miatt viszont éves bázison, 10 százalékkal csökkent Dél-Korea Kínába irányuló exportja. Az ebből adódó morózus hangulatot azonban megtörte az egyezmény ünnepélyes aláírása. Ehhez három évnyi tárgyalásra volt szükség. A külső megfigyelők üdvözlik az egyezményt, bár vannak bizonyos kételyek. Sokan úgy vélik, hogy a dél-koreai agrárszektor nem tudja majd növelni versenyképességét, miközben a kínai autó vagy elektronikai ágazat minden bizonnyal versenyképesebb lesz 2020-ra, tehát itt van némi „aszimmetria”. Dél-Korea már 2004 óta igyekszik szabadkereskedelmi egyezményeket kötni szerte a világon, hiszen az ország számára az export a fő húzó erő. Már megszületett az egyezmény a délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN-nal és az EU-val is. Összesen 47 országgal zajlik már egyezmények alapján Dél-Korea kereskedelme, vagyis a teljes dél-koreai külker forgalom 35 százaléka, és olyan fontos partnerrel állnak jelenleg intenzív tárgyalásban, mint Mexikó. Ha csak a szabadkereskedelmi megállapodásokat nézzük, Dél-Korea előnyben van hagyományos nagy riválisával, Japánnal szemben. Talán ezért is gyorsulhatnak fel a Japán és az EU tárgyalásai, illetve a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megbeszélések, amelyek főleg a japán-amerikai érdekellentétek miatt akadoznak pillanatnyilag. Fotó:AFP