Párizs nem fogja betartani az uniós munkavállalókra vonatkozó szabályokat
Ezzel fenyegetett Manuel Valls miniszterelnök, aki a legnézettebb francia televízióban dömpinggel vádolta meg az Unió keleti államaiból érkező munkavállalókat. Ha az Európai Unió nem változtat a szabályokon, akkor Franciaország egyoldalúan megteszi azt, és nem tartja be többé az uniós irányelvet – közölte Franciaország miniszterelnöke.
Az Európai Unió 1996-os irányelve kimondja: a más uniós államból érkező munkavállaló bérének a helyi körülményekhez kell alkalmazkodnia, de a társadalombiztosítási járulékok tekintetében a küldő állam szabályai az irányadóak. Minthogy a keleti uniós államokban jóval alacsonyabbak a társadalombiztosítási járulékok, ezért a munkaadók számára előnyösebb őket alkalmazni, mint a hazaiakat. Ezért beszél dömpingről Franciaország szocialista miniszterelnöke, aki azt követeli: a társadalombiztosítási járulék is legyen a fogadó ország szabályainak megfelelő. Így ugyanis a keletről érkező munkavállalók alkalmazása nem lenne előnyösebb a munkaadók számára.
Mi a helyzet most? Franciaországban viszonylag kevés az uniós munkavállaló – legalábbis Németországhoz képest. A Brexit esetében is fontos szerep jutott annak, hogy Nagy-Britanniában is sok az uniós munkavállaló. Franciaországban mindössze 286 ezer uniós munkavállaló dolgozik – legálisan. A Munkaügyi Központ jelentése persze megjegyzi, hogy sok az illegális munkavállaló. Ezenkívül az is gyakran előfordul, hogy az uniós munkavállalókat rosszabb feltételek között dolgoztatják és emberhez méltatlan körülmények között szállásolják el.
Honnan jön a legtöbb uniós munkavállaló Franciaországba? Az első helyen Lengyelország áll 46 ezer fővel. A második helyezett Spanyolország 44 ezerrel. Portugália a harmadik, 35 ezer munkavállalóval. Románia a negyedik 30 ezerrel. Ezek persze csak a legális számok.
Manuel Valls miniszterelnök megjegyezte: nem vagyunk egyedül ezzel a problémával. Németország, Hollandia, Luxemburg és Svédország hasonló gondokkal küzd, és erről értesítette az Európai Unió Bizottságát is. Csakhogy 11 kelet-európai tagállam már sárga lapot mutatott fel. Az egykori szocialista országok – köztük Magyarország – ragaszkodnak a jelenlegi szabályokhoz.
Világosan megmondta ezt Orbán Viktor miniszterelnök is Cameron brit kormányfőnek, amikor – még a Brexit előtt – januárban Budapesten járt. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar munkavállalók jelentős mértékben hozzájárulnak a fogadó országok gazdasági növekedéséhez. Hasonló véleményen van a lengyel kormány, és ebben a kérdésben egész Kelet-Európa egységes az EU-n belül. Az Európai Bizottság tehát nincsen könnyű helyzetben, amikor döntenie kell Kelet és Nyugat között. Párizs szerint a döntésnek július végéig meg kell születnie.
Kép: Manuel Valls (Wikimedia Commons)