Hogy találta meg egy francia régész Dzsingisz kán sírját?

A mongol világbirodalom alapítója, aki szerényen a világ urának nevezte magát – ezt jelenti a Dzsingisz kán név – valamikor 1217-ben halt meg, máig nem tisztázott körülmények között. Franciaországban most bemutatták a dokumentumfilmet arról, hogy a francia régésznek hogyan sikerült megoldania a nyolcszáz éves rejtélyt.

Mongólia északi részén felfedezett egy szent dombot, amelyet a helyiek régen az ősök szellemének a helyeként tiszteltek. A francia régész észrevette: nem természetes domb, hanem ember által épített mesterséges földhalom a szent hely, akár egy fontos ember sírját is rejtheti. A régésznek igaza lett: Dzsingisz kán sírjára bukkant, amelyet éppen azért rejtettek el így, hogy az utókor rablói ne találhassák meg könnyen.

A nagy kán utódai folytatták a világ meghódítását, Magyarországra is eljutottak. Kínában Dzsingisz kán unokája császár lett. Kubiláj kán, akit a kínaiak Ho Pilinek hívnak, megalapította a Jüan dinasztiát és Pekinget, az Északi Fővárost, mely ma is Kína fővárosa. Kínában van egy mongol autonóm tartomány, ahol szintén találtak egy sírt, mely szerintük Dzsingisz kán maradványait rejti.

Mongóliában Dzsingisz kán nemzeti hős, a haza atyjának szerepében tündököl. A hatalmas területű, de kis népességű Mongóliában büszkén emlékeznek a világhódító kánra, aki viszonylag kis hadsereggel minden ellenfelét legyőzte. Dzsingisz kán ellenségeinek nagy részét megölette, kisebb részét besorozta hadseregébe. A mongolok szörnyű kegyetlenségét a történészek azzal magyarázzák, hogy a meghódított területeken csak kis helyőrséget tudtak hagyni, amely nagy népességet nehezen tudott volna ellenőrizni. A mongol hódítók többsége így végül beolvadt a meghódított népekbe. Pakisztánban például az urdu a hivatalos nyelv, ez pedig a horda kifejezés helyi változata, vagyis annak bizonyítéka, hogy Dzsingisz kán és világhódító utódai egykor ezen a területen is korlátlan urak voltak.