Kínai jüannal is kereskednek ezentúl Svájcban
50 milliárd jüan /mintegy 8 milliárd dollár/ értékű keretszerződést kötött Kína és Svájc nemzeti bankja. Ez lehetővé teszi az európai országok számára is, hogy kínai jüanban kereskedjenek. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, mely mindinkább szeretné, ha a jüan a dollárhoz hasonlóan fontos nemzetközi szerepet töltene be.
Li Kocsiang kínai miniszterelnök írja alá a keretszerződést, hogy ezzel is hangsúlyozzák annak jelentőségét. Kína második számú vezetője részt vesz a világgazdasági konferencián a svájci Davosban. Korábban Kína már Frankfurtban nyitott olyan pénzügyi intézményt, amely lehetővé teszi a kereskedést jüanban. Ez most már Zürichben is lehetséges lesz.
Peking korábban már Moszkvának ajánlotta, hogy jüanban kereskedjenek, mert így meg lehet kerülni a nyugati bankokat. Ez pedig manapság különösen fontos Oroszország számára, melyet szankciók sújtanak a pénzpiacokon is.
A jüan egyre nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi pénzügyekben, de a jelentősége még messze elmarad a dollártól, vagy akár az eurótól is. 2012-ben 330 milliárd dollár értékű nemzetközi kereskedés volt jüanban, és ez egyetlen év alatt 486 milliárd dollárra emelkedett 2013-ban. Tavalyi összesítés még nincs, de minden bizonnyal meghaladja az előző évit, méghozzá jelentős mértékben.
Az év elején a svájci frank felértékelődött az euróhoz képest, és sok szakértő nem tartja kizártnak, hogy az amerikai dollár is leértékelődik a biztos menedéknek tekintett svájci valutához képest. A kínai jüan így igazán különleges helyzetben van, mert abban a ritka szituációban kezdi meg a szereplését az európai pénzpiacokon, amikor ott elég nagy a bizonytalanság. Ezért az egész globális gazdaság számára fontos jelzés lehet, hogy a most megkötött kínai-svájci keretszerződés milyen szerepet játszik majd a gyakorlatban, vagyis milyen gyorsan lesz világpénz a kínai jüan.
Fotó: Europress/AFP