Krím: Egy évvel az annektálás után

A Krím hatóságai nem vizsgálták ki kritikusaik sorozatos elrablását és megkínzását, ehelyett elszánt megfélemlítő kampányba fogtak az eltérő politikai nézetek elhallgattatása érdekében – közölte az Amnesty International a Krím-félsziget annektálásának első évfordulóján.

A szólásszabadság, a gyülekezés és egyesülés szabadságának megsértése a Krímben (Violations of the rights to freedom of expression, assembly and association in Crimea) című összefoglaló rávilágít arra, hogy a krími hatóságok sorozatban követnek el emberi jogi visszaéléseket a fennálló rendszert bíráló Ukrajna-párti média, kampányoló szervezetek, a krími tatárok és különböző magánszemélyek ellen.
“Amióta Oroszország annektálta a Krímet, azóta a hatóságok megfélemlítési taktikák egész arzenálját bevetették az eltérő politikai nézetek elhallgattatása érdekében; a március és szeptember között történt sorozatos eltűnések a rendszer sok bírálóját ösztönözték a régió elhagyására. A hátramaradottak a zaklatások tűrésére kényszerülnek, mivel a hatóságok eltökélten igyekeznek elhallgattatni kritikusaikat” – jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója.
Eltűnések és kínzás – a hatékony vizsgálatok hiánya
Az annektálás óta legalább hét embert raboltak el, akiknek a sorsa nem ismert. Legalább egy elrabolt ember holttestére bukkantak, testén kínzás nyomaival.
Az Amnesty International három krími tatár eltűnését dokumentálta. 2014. szeptember 14-én négy fekete egyrenruhába öltözött férfi betuszkolta Islyam Dzhepparovot (19) és Dzhevdet Islyamovot (23) egy furgonba, s azóta nyomuk veszett. Reshat Ametovot (39) egy tüntetés alatt rabolták el tavaly márciusban. A holttestét később találták meg, rajta kínzás nyomai. A mai napig senkit sem vontak felelősségre.
Andriy Schekunt, az Ukrán Ház elnevezésű szervezet vezetőjét – melynek célja az ukrán nyelv és kultúra támogatása és előmozdítása – szintén Oroszország-párti félkatonai csoportok rabolták el, 11 napig titkos helyen fogva tartották, majd 2014 márciusában áramütéses kínzásnak vetették alá. Ezt követően átadták az ukrán hadseregnek. Ezekért a tettekért sem vontak senkit felelősségre. A szervezet három másik tagja tavaly májusban tűnt el, azóta nincs hír róluk.
“A krími hatóságok közlése értelmében vizsgálat folyik az emberrablások és a kínzások ügyében, de erre konkrét bizonyítékot még nem szolgáltattak”– közölte John Dalhuisen.
A média elnyomása
A hatóságok fenyegetés és korlátozó rendelkezések segítségével próbálják elhallgattatni a médiát és a nem kormányzati szerveket, s ezáltal igyekeznek a félelem uralmát bevezetni a Krímben.
2015. január 26-án harminc speciális egységhez tartozó fegyveres, álarcos férfi tíz biztonsági tisztviselő kíséretében megszállta a krími tatár televízióállomás, az ATR irodáit, félbeszakították az adást, és 2014 februárjáig visszanyúló dokumentumokat tulajdonítottak el.
Az állomás már a rajtaütés előtt is alkalmazott öncenzúrát. Például nem használták sem az “annektálás”, sem a “megszállás” kifejezéseket, mivel a hatóságok a szerkesztőség több tagját is megfenyegették, híradásaikat “szélsőségesnek” titulálták, a szerkesztőség tagjait pedig bűnügyi eljárással fenyegették.
Több újságíró és blogger a felelősségrevonástól tartva a Krím elhagyására kényszerült. Köztük van Elizaveta Bogutskaya Ukrajna-párti blogger, akit a Center for Combatting Terrorism (Terrorizmuselhárítási Központ) tisztviselői kihallgatásra idéztek be, miután átkutatták a házát és kivizsgálási indokkal adatokat tulajdonítottak el.
Az annektálást követően a hatóságok kötelezővé tették a médiumok nyilvantartásba vételét. A QHA – egy ismert krími tatár hírügynökség – regisztrálási szándéka nem járt sikerrel, nem indokolták, miért.
Nincs tiltakozási jog, és nincs mód a krími tatárok kultúrájának népszerűsítésére
A Krímben gyakorlatilag betiltották a nyilvános tiltakozást. A krími tatárok kulturális célból való gyülekezését, illetve tüntetéseit gyakran nem engedélyezik. Az engedélyezett összejöveteleket általában csak távoli, vidéki helyeken szabad megrendezni. Ez különösen érvényes a hagyományos megemlékezésekre.
Megszűnt több jelentős független szervezet, különösen azok, amelyek emberi jogi kérdésekkel foglalkoztak. A Mejlist, a krími tatár közösség képviseleti szervezetét nem ismerik el, ismert képviselői pedig megfélemlítő kampány és üldözés áldozataivá váltak.
“A Krím annektálása után egy évvel a hatóságok és orosz irányítóik hozzáállása így foglalható össze a legegyszerűbben: akinek nem tetszik, mehet, vagy befoghatja a száját” – fűzte hozzá John Dalhuisen. “A nemzetközi közösség nem kívánja rákényszeríteni Oroszországot Ukrajna területi integritásának helyreállítására, de annyi legalább elvárható, hogy nagyobb nyomást gyakoroljanak rá annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa a Krím lakosságának emberi jogait.”
Rónai Judit
(Fotó:Wikipedia)
(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez