Terrorista eszközökkel követelhetnek autonómiát a krími tatárok

Hétvégi gyűlésén a krími tatárok tanácsa kijelentette, nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz csatolását, önmaguknak pedig autonómiát követelnek. Szakértők szerint a helyzetet vagy kooperációval lehet megoldani, vagy erősen radikalizálódni fog a közösség.

A március 16-án tartott Krími referendumra már napokkal korábban nemet mondtak az ottani tatárok. Akkor még Kijev szempontjait tartották szem előtt. Ma, két héttel később már sajátjaikat.
Szombaton Bahcsiszerájban tartotta gyűlését a krími tatárok tanácsa, a Medzslisz, ahol autonómiájuk elérését tűzték ki célul. A tanács vezetője, Refat Csubarov pontosította, nem nemzeti-kulturális, hanem területi autonómiát szeretnének, mégpedig az orosz alkotmány önrendelkezési jogára hivatkozva. Ennek érdekében tárgyalni fognak Oroszországgal, Ukrajnával, az ENSZ-el és az EBESZ-el. Az már biztos, a Moszkvával folytatandó tárgyalások közvetítője a tatarsztáni elnök, Rusztam Minnihanov lesz.
Hogyan érik el céljukat a krími tatárok, egyelőre nem nagyon világos. Egyik problémát a félsziget többi nemzetisége, különösen a szlávok, jelenthetik, akik nem néznék jó szemmel a tatárok önállósodását. Itt még a többségi lakosság véleményét nem is említettük. Ezenkívül a területi elhelyezkedés is bonyolítaná a kérdést. A tatárok ugyanis elszórtan élnek a Krím-félszigeten, nem alkotva egységes tömböt. A harmadik tényező a szervezett ellenállás lehet. Ha felforgató, terrorista eszközökhöz nyúlnának a tatárok, akkor nemcsak az orosz jogvédőket, de a helyi bűnszövetkezeteket is magukra haragítanák, újabb és újabb ellenségeket szerezve így.
A legkritikusabb orosz napilap, a Nyezaviszimaja Gazeta mai cikkében Rosztyiszlav Turovszkij, a Politikai technológiák központjának alelnöke két féle forgatókönyvet vázolt fel. Az első szerint állami nyelv lesz a krími tatár és valamilyen szinten részt kapnak az igazgatásában. Erre már a referendum előtt látszott a hajlandóság, amikor a félsziget vezetése pozíciókat ígért a tatároknak. Rusztam Temirgalijev, első miniszterelnök helyettes a nemzeti-kulturális autonómia hitében ma is állja szavát. Kijelentette a Krím Államszövetsége már a hét elején tárgyalni fog a tatár jelöltekről. Terveik szerint megkapják az ipari miniszteri és egy alelnöki széket, valamint a Nemzetiségi ügyekkel foglalkozó köztársasági bizottság vezető pozícióját. A másik elképzelés szakadást és radikalizmust jósol. A szélsőségesek mindig jelen voltak a közösségben, akik ha még jobban eltávolodnak a többiektől, még jobban radikalizálódni fognak, ami már nagyon komoly fenyegetést jelenthet.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez