“A testület ítélete jogi ellentmondásokat tartalmaz és méltánytalan, mivel mi még a Ciprusi Köztársaságot (Nicosia központtal) sem ismerjük el. Ezért nem találjuk kötelező érvényűnek a kifizetést. Az ítélet a legnagyobb csapás a megbékélési folyamatra, amely a sziget görög és török fele között folyik.” – jelentette ki ma Ahmet Davutoglu török külügyminiszter.
Tegnap született ítélet ugyanis az 1994 óta tartó ciprusi-török perben, amely az első komoly államok közötti elégtétel volt. A testület szerint Ankarának 90 millió eurót kell fizetnie Nicosiának. Az összegből harmincmillió euró az eltűnt személyek hozzátartozóinak jár kártérítésként, a többi hatvan pedig a sziget észak-keleti részén, a Karpas-félszigeten élők szenvedései miatt. Törökország erre nem hajlandó, s nem is óhajt ezzel a kérdéssel foglalkozni. Helyette a sziget esetleges egyesítését tartja szem előtt és készül Joe Biden május végi látogatásához, aki megkezdi a ciprusi-török tárgyalások újabb fordulóját.
1974-ben Görögország magához akarta csatolni Ciprust, de Törökország közvetlenül beavatkozott, amikor a török hadsereg partra szállt és megszállta az ország északi részét, ahol a törökök laktak többségben. Ezen a területen kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet ma kizárólag csak Törökország ismer el önálló államként, s rajta kívül egyetlen másik ország sem. A helyzet azóta sem rendeződött, a szigetországot továbbra is kettészeli a „zöld vonal”, s a feszültség még korántsem enyhült a szigeten élő görögök és törökök között, több megbékélési tervezet is kudarcot vallott.