A jelenleg legaktívabban Szíriában és Irakban tevékenykedő Iszlám Állam óriási hatással van a teljes muzulmán világra, beleértve a közép-ázsiai államokat is. Ez a befolyás nemcsak az ottani országok destabilizálódásához, de a terület geopolitikai berendezkedésének felborulásához is vezethet – vetíti előre a legpesszimistább lehetőséget Anton Evsztratov, Közel-Kelet szakértő.
A radikális szervezet kötelékében jelenleg legalább 400 kazah, 300 tádzsik és kirgiz, valamint néhány száz üzbég és türkmén harcos szolgál. Ráadásul a korábban egyszerű katonaként harcolók nyár elejétől egyre jelentősebb pozíciókat is betöltenek. Augusztus végén például Abu Bakr al-Bagdadi kalifa egy tádzsik állampolgárt nevezett ki a legnagyobb szíriai provincia, ar-Rakka emírjéül. Október végén pedig egy bizonyos Abu Zubair al-Uzbek által vezetett üzbég győzelemről érkeztek hírek Irakból.
A szakértő szerint az önkéntesek és Közép-Ázsia területi elhelyezkedése miatt az Iszlám Államnak nem a nulláról kell indítania a szervezet kiépítését az érintett országokban. Sőt a legtöbb esetben a belső körülmények is segíthetik ezt a törekvést. Először is mindegyik államban valamilyen mértékben jelen van a muzulmán vallás, a szegénység, az iskolázatlanság és az autoriter politikai vezetés. Bár a sorból Kazahsztán és Türkmenisztán erőteljesen kilóg, valójában egyik ország sem tudná önállóan megvédeni magát egy a szélsőséges szervezet esetleges támadásával szemben.
Esztratov ugyanakkor lát esélyt a veszély elkerülésére. Az első számú segítség a szomszédos Oroszország lehet, amelynek szintén problémát jelent az Iszlám Állam. A dzsihádista harcosok korábban már megüzenték Vlagyimir Putyinnak, hogy készek felszabadítani Csecsenföldet és az ország többi muzulmán régióját. Az esetleges orosz katonai segítségnyújtás mellett azonban nagyon sok múlna a közép-ázsiai vezetők együttműködésén is, ha tényleg komolyan megindulna feléjük az Iszlám Állam.