A PwC nemzetközi gazdasági konzultációs iroda most közzétett elemzése szerint a fordulat azzal magyarázható, hogy az euró válsága miatt az európai cégek engedékenyebbek lettek, és ma a kínai tőke olyan területeken is pozíciókat szerezhet, amelyek régen el voltak zárva előle. Csak néhány példa: a kínai állami beruházási alap 7 százalékos részesedést szerzett az Eutelsat műholdas telekommunikációs cégben és 8,7 százalékost a Thames Water brit vízszolgáltatóban. A China Three Gorges állami nagyvállalat pedig 21 százalékban lett az Energia de Portugal tulajdonosa. A kínai cégek 32 nagyberuházást „eszközöltek” Európában, miközben az öreg kontinens cégei csak 26-ot Kínában. Kína 32 milliárd eurót fektetett be Európában, miközben az EU tagok csak 7 milliárdot Kínában. Köztük tavaly Franciaország volt az első, míg a kínai tőkét „befogadó” európai államok sorrendje: Németország, Nagy Britannia, Franciaország. A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint a tendencia idén is folytatódik. Ez év első kilenc hónapjában az EU tagállamok kínai beruházásainak összértéke 6,3 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. (AFP, Le Monde)
Kiemelt