Az információk hirtelen megjelenésének oka, hogy kínai újságíróknak nyitott napot tartottak, s így a televízióban is bemutatták a szárazföldi célpontok ellen bevethető ballisztikusrakéta-hordózó tengeralattjárókat és a csapásmérő tengeralattjárókat.
A kínai központi televízióban szakértők és aktív parancsnokok arról igyekeztek meggyőzni a nézőket, hogy Kína jelentős technológiai előrehaladást ért el ezen a területen, növelte harcképességét. Az atom-tengeralattjáró egységek kulcsfontosságú erőt képeznek az ország védelmében – hangoztatták.
Jin Csuo dandártábornok, katonai szakértő azt emelte ki, hogy Kína vállalta, nem vet be elsőként nukleáris fegyvert, ezért az országot atomfegyverrel fenyegetők elrettentésére hatékony eszközökre van szükség. Mint mondta, egy ilyen stratégiai atomtengeralattjáró-flotta kifejezi a haditengerészet erejét, fontos nemzetbiztonsági szerepe van. Jin szerint azzal, hogy Kína katonai képességeit a világ elé tárja, azokat kívánja elrettenteni, akiknek “hátsó szándékaik” vannak.
A gondolat, hogy Kínának atom-tengeralattjárókra van szüksége, Mao Ce-tung néhai államelnöktől származik, s az 1950-es években vetődött fel. Célja a globális katonai hatalmak e téren is megnyilvánult monopóliumának megtörése volt, illetve válasz a fenyegetettségre. Az első nukleáris meghajtású tengeralattjárót 1970 decemberében bocsátották vízre, az első hordózórakétát pedig 1988-ban lőtték fel egy ilyenről.