A dél-koreai büntető törvénykönyv szerint a hanyagság miatt bekövetkezett emberölés a második legsúlyosabb bűncselekmény, közvetlenül az előre megfontolt gyilkosság után. A bíróság akár halálos ítéletet is kimondhat, bár igaz, hogy halálos ítéletet már évtizedek óta nem hajtottak végre Dél-Koreában. Most mozgalom indult annak érdekében, hogy a bűnösök példás büntetést kapjanak. Az elnökasszony is gyilkossággal vádolta meg a kapitányt, aki arra utasította a kompon levő utasokat, hogy maradjanak a kabinjukban. A döntő többség úgy halt meg, hogy nem is próbált meg menekülni, miközben a komp elsüllyedt. A kapitány és a személyzet az elsők között menekült el a süllyedő hajóról, ezért a kapitányt és három tisztet azzal vádolnak, hogy bűnös hanyagságuk vezetett több mint 300 ember halálához, a személyzet többi 11 tagja ellen pedig az a vád, hogy elmenekültek és sorsukra hagyták a rájuk bízott utasokat.
50 ezer rendőr nyomoz továbbra is a kompot üzemeltető társaság tulajdonosa és annak fia után. Lányát nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogták Párizsban. A tulajdonosok az ügyészség szerint fő felelősséget viselnek a katasztrófa miatt, mert nem ügyeltek arra, hogy megfelelően képzett személyzet legyen a kompon és nem készítették fel a személyzetet katasztrófahelyzetekre. A súlyos vádak ellenére a tulajdonos és családja megúszhatja a komoly büntetést, mert a büntető törvénykönyvből kivették azt a passzust, mely a tulaj felelősségét szabályozta katasztrófa esetében. A honatyák a közlekedési minisztérium jogkörébe utalták a problémát, ám a minisztérium elmulasztotta a rendelkezés kiadását.
A közvélemény, mely mártíroknak tekinti a több mint 300 áldozatot, akik jórészt diákok voltak, példás ítéletet vár, hiszen ilyen súlyos közlekedési baleset nem történt évtizedek óta Dél-Koreában, ahol arra nagyon büszkék, hogy a munka szervezettsége és a munkamorál szempontjából az elsők között vannak a világon. A kompkatasztrófa súlyosan megsebezte a nemzeti önbecsülést is.