A hírszerzés Észak-Koreában évtizedeken át vadászott japán állampolgárokra, akiket azután megpróbált beszervezni és kémet faragni belőlük. Korea 1945 előtt Japán gyarmata volt. Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus köztársaság alapító elnöke partizánharcot folytatott Japán ellen. Észak-Koreában a hazafias nevelés egyik legfontosabb része a japán ellenes küzdelmek ismertetése. Észak-Korea ifjú diktátora rendszeresen atombombával fenyegeti Japánt. Ennek a fenyegetésnek ma már reális alapja van, hiszen a világtól elzárt kommunista rendszer kifejlesztett valamilyen nukleáris fegyverzetet és olyan rakétákat, melyek célba tudják juttatni azokat. Japán az amerikai atomernyő védelme alatt él. Észak-Koreát nemzetközi szankciók sújtják a fegyverkezés miatt.
Pekingben elvben tárgyalások folynának a két Korea, Japán, Kína, az USA és Oroszország képviselői között, ám Észak-Korea ifjú diktátorának makacssága miatt ezek szünetelnek. Japánnak Dél-Korea a szövetségese és Észak-Korea az ellenfele. A fejlett japán civilizáció vonza az észak-koreai elitet. A jelenlegi diktátor bátyja lebukott, amikor a vidámparkba kívánt bejutni Tokióban. Édesapja az ország akkori diktátora, Kim Dzsongil ezt követően váltotta le az idősebb fiút trónörökösi posztjáról és nevezte ki utódának a jelenlegi diktátort, Kim Dzsongunt. Elődeitől eltérően Kim Dzsongun nem tud japánul. Ő Svájcban tanult egy angol középiskolában.
Az ifjú diktátor egyedül Kínában járt azóta, hogy átvette a hatalmat Észak-Koreában. Kína bizalmi emberét, az ország második számú vezetőjét viszont az ifjú diktátor kivégeztette. Ezt követően kezdte el javitani a kapcsolatokat Japánnal, hogy ellensúlyozza Kína meghatározó szerepét Észak-Korea életében.